Egyesével, tételesen, jó jogászként az ember bebizonyítja, hogy nem értjük hol van a probléma, hiszen a hollandoknál nincsen alkotmánybíróság, illetve a 3 sikertelen népszavazás után betiltják a népszavazás intézményét, mert működési zavart okozott. Amikor nem sikerül semmi konkrétumot bebizonyítani, akkor jön az a kommunista tempó, mint a Sargentini írt a jelentésébe: the overall picture, tehát hogy az összkép rossz. Ilyet a kommunizmusban hallottunk, ahol elvisznek téged, mert általában nem vagy ideológiailag megfelelő. A jogállamiságot nem lehet a jogállam csorbításával védeni.

Nehéz konstruktív vitát lefolytatni úgy hogy ez az első alkalom, hogy az igazságügyi miniszter vagy a kormány leül vitázni. Nincsen terepe annak hogy konstruktív viták legyenek, nem szerepelhetnek a köztévében, a propagandamédia teljes mértékben uralja azt.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban ténylegesen rendszerszintű jogállamisági problémákat okozott Magyarországon: 141 ügyből 139-ben született első fokon előzetes letartóztatási intézkedés és gyakorlatilag ezek mind bebizonyosodtak másodfokon hogy közel sem voltak bűncselekmény elkövetéséhez. Akkor valóban politikai nyomás alatt voltak a Gyurcsány kormány idejében a magyar bíróságok.

Varga Judit: Neves alkotmányjogászokkal, jogászprofesszorokkal lehet erről beszélni. Maximum alkotmányos párbeszédeket, összehasonlításokat, különböző egymás tisztelő tudományos értekezéseket lehet tartani, amelyben mindenki kijelenti, maga a Velencei Bizottság is, hogy nincsen egy abszolút jónak vagy rossznak kijelenthető értékítélet arról hogy a jogállamiság egyébként önmaga micsoda.

Dónáth Anna: Van egyetértés. Nem egy jogi definíciót kell keresni a jogállamiságra. 

Ilyet a szerződések őre nem mondhat. Ez egy vörös vonal átlépése mely határozott választ követelt: Orbán Viktor és Varga Judit lemondásra szólították fel az elnökasszonyt illetve a munkakapcsolatok felfüggesztéséről döntöttek az alelnökkel szemben.