Tézis: Maradjon egykulcsos (nem progresszív) a személyi jövedelemadó!...
Vagyis a jövedelem emelkedésével ne emelkedjen a fizetendő személyi jövedelemadó %-ának aránya.
Fotó forrása: Facebook, illusztárició
A minimálbérre bejelentett gazdag vállalkozókat nem érintené az adóemelés, csak ha az osztalékadót is párhuzamosan emelik
A három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka a 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform nyertesének számít...
Az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben.
EU-s összehasonlításban a közép és magas jövedelműek túl lennének adóztatva...
A közepes és magas jövedelemmel rendelkezők széles tömegei 2011 előtt európai mértékkel mérve túl voltak adóztatva. A jövedelemadók európai uniós összehasonlításban túlzóak voltak, már az átlagjövedelmek adóterhelése is túllépte az európai átlagot, míg a magas jövedelműek adója 13 százalékponttal volt magasabb az európai uniós átlagnál. Magyarországon a középosztály és a felső jövedelmi osztály átlagon felül viselte az adóterheket, és az egykulcsos adó ezt a teljesítmény-visszafogó helyzetet szüntette meg.
A létminimum összege alatt adóztatni erkölcstelen dolog, hiszen ott a teherviselő képessége az adózónak nulla
Az egykulcsos rendszer nem eléggé ösztönzi a gazdagokat a munkára, munka helyett a szabadidőt választják...
A munkagazdaságtan egyik fontos következtetése, hogy míg az alacsony jövedelműeket a bérük növekedése több munka vállalására ösztönzi, a magas jövedelműeknél ez a hatás megfordul: bérnövekedés esetén inkább lemondanak munkaidejük egy részéről, és ahelyett a szabadidőt választják. A progresszív adó az alacsony jövedelműek számára alacsony adókulccsal jár, így csak kismértékben csökkenti a bérnövekedés fent leírt hatását; magas jövedelműeknél viszont a nagy adókulcsok éppenhogy a munkára való ösztönzést erősítik.
A magasabb kulcsok/sávok ösztönzően hathatnak arra, hogy az emberek ne dolgozzanak többet
A magas bérigényű dolgozók távozhatnak a munkaerőpiacról...
Bizonyos egyének csak magas bérek mellett vállalnak egyáltalán munkát. A magas bérekre kivetett nagymértékű adó miatt könnyen előfordulhat, hogy ezen személyek nagy része nem fog belépni a munkaerőpiacra, ami természetesen társadalmi veszteséggel jár.
Az alacsony képzettségűek foglalkoztatását nehezítő magas adóék
A gazdagok több adót fizetnek egykulcsos rendszernél is, viszont ugyanolyan arányban részesülnek a közjóból
A leggazdagabbak magánkórházakat, magániskolákat stb. vesznek igénybe, így még inkább kisebb arányban részesülnek a közjóból
Nem lenne etikus, ha azonos/több munkával szerzett magasabb jövedelem magasabban adózna
Az adócsalásokat kompenzálnák a progresszív adók...
Nem irreális a feltételezés, hogy a magasabb jövedelműek statisztikailag nagyobb mértékben követnek el adócsalásokat, mint a szegényebbek, mert lehetőségük nyílik a csalás „technikáinak” alaposabb megismerésére és alkalmazására. Ekkor viszont a progresszív adók ezeket az adócsalásokat ellensúlyozzák.
Nem éri meg annyira adót csalni vagy törvényes jövedelem-leplező módszereket alkalmazni, több lesz az adó...
A progresszív adók növelik az adócsalás és törvényes jövedelem-leplező módszerek jövedelmezőségét. Az egykulcsos adó esetén ezzel szemben kevésbé éri meg ezeket a módszereket alkalmazni, így ez az adócsalás csökkentésenek is egy hatékony módszere. Ez az egyik oka annak is, hogy az egykulcsos rendszerben a felső adókulcsok csökkenése ellenére is a teljes adóbevétel növekedhet.
Nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy azokban az országokban alacsonyabb lenne az adóelkerülés, ahol egykulcsos az adórendszer, vagy ahol alacsonyabbak az adók...
Egyszerűen azért, mert az adóelkerülés sokkal inkább függ az állami szolgáltatások minőségétől, mint az adórendszertől. Az adózási morálon sokkal többet javít, ha az emberek azt látják, hogy az legalább olyan felelősen bánik a pénzükkel, mint ők a jövedelem náluk maradt pénzével. Az adózási morált sokkal inkább kell félteni az omladozó szociális intézményektől és a válság idején is erőltetett látványberuházásoktól. Az adózási morál akkor van veszélyben, ha az állam elsősorban nem kiérdemelni, hanem kikényszeríteni akarja az adófizetést.
Az egykulcsos jövedelemadóból származó állami adóbevétel már évek óta meghaladja az elkerülésre ösztönző kétkulcsosból származóét
A magas bérigényű, jó képességű munkavállalók emigrálhatnak olyan országokba, ahol nem büntet az adórendszer...
A társadalom jó képességű tagjai (például tudósok) természetesen az átlagnál magasabb bérekre számíthatnak. A magas jövedelműekre rótt nagyobb adóterhek azonban „elijeszthetik” őket, így kivándorolhatnak más, alacsonyabb adókulcsokkal rendelkező országokba, például az Egyesült Államokba.
A szegényeket érintő adócsökkentés jobban növelné a fogyasztást, felpörgetné a gazdaságot...
Az alacsonyabb jövedelműek bevételeik nagyobb részét költik fogyasztásra, mint a gazdagabbak. Ha feltesszük, hogy az adókulcsok kezdetben egyformák (tehát az adó egykulcsos, proporcionális), és a kormány adócsökkentést tervez, de nem olyan mértékűt, hogy mind a szegények, mind a gazdagok részesedhessenek belőle, akkor célszerűbb a szegények adóját mérsékelni, mert az nagyobb mértékben növeli a fogyasztást. A végeredmény egy progresszív rendszer lesz.
A középosztály megtakarításai csökkennének, és csökkenne a beruházási arány
A többkulcsos rendszer bonyolítaná az adórendszert, csökkenti a gazdasági hatékonyságot
Az adórendszer az SZJA bonyolítása nélkül is bonyolult...
Az adórendszer toldozgatott-foldozgatott, átláthatatlan rendszer, melyben több a kivétel, mint a normális ügymenet. Az elmúlt tíz évben nem sokkal jutottunk közelebb a söralátét méretű adóbevalláshoz.
A multinacionális tőke szívesebben áramlik olyan országokba, ahol az adórendszer egyszerű.
Az állam feladata a jövedelmek társadalmon belüli igazságos újraelosztása...
Akkor igazságos, ha eredményeképp a gazdagoktól jövedelem csoportosul át a szegényekhez (vagyis csökkennek a társadalmi különbségek).
A szociális kiadásokban/minimálbérben kellene megjelennie az igazságos jövedelem újraelosztásnak, nem az adórendszerben
Recessziókor, amikor a jövedelmek csökkennek a többkulcsos rendszer miatt kisebb lenne a jövedelemcsökkenés...
A progresszív adórendszer az automatikus stabilizátorok egyike. Recesszió idején a jövedelmek mérséklődnek, viszont ezzel párhuzamosan az adókulcs is kisebb lesz, így a nettó jövedelmek mégsem csökkennek olyan mértékben, mint akkor, ha az adókulcs konstans volna. Vagyis a gazdasági válságok nem lesznek olyan mélyek, mint abban az esetben, ha az adórendszer nem lenne progresszív.
Tézis: A politikusok miatt értékelhetetlen az állami egészségügy minősége az átlagos választó számára...
Az átlagos magyar választó számára értékelhetetlen, azaz nem értékelhető, nem minősíthető a magyar állami egészségügy helyzete, állapota, minősége. Nem összehasonlítható a magánkórházak és környékbeli országok egészségügyi rendszerének szívnonalával.
Léteznek online elérhető adatbázisok, melyből lehet következtetni az egészségügy jó minőségére
Az egy főre jutó dolgozó orvosok száma 30%-kal kevesebb Ausztriához képest
A magyar UHC lefedettségi indexe jó, 72
A betöltetlen orvosi vagy egészségügyi állások száma nem számottevő
2020 decemberében a kórházi ágyat működtető szakterületek átlagos kihasználtsága 53%
Az aktuálisan megjelenő hírekből értékelhető az egészségügy, mely alapján európai színvonalú egészségügyünk van...
A magyar egészségügy felszereltségében és struktúrájában az európaiak legjobbak közé tartozik.
Szürkehályog műtétre 10 421 fő várakozik, júniusban csak 259 fő volt előjegyezve. A többi számot lásd a cikkben.
Nem ugrott meg jelentősen a várólisták hossza...
Június 17-én 23 ezer ember várt valamilyen műtétre, és 24 200 ember szerepelt rajtuk március elsején. Voltak olyan beavatkozások, amelyeket nem végeztek el a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonsága érdekében a veszélyhelyzet alatt, de megesett, hogy a beteg mondta le, mert maga is halaszthatónak érezte a műtétet. "Az egészségügy újraindulásával ezeket a műtéteket jó tempóban igyekszik ledolgozni a rendszer".
A tényleges várakozási idők alulmaradnak az átlagos tervezett várakozási időhöz képest
A minőség javulása az EU-s forrásoknak köszönhető...
Az EU pénzéből költ a kormány 500 milliárd forintot a vidéki kórházak fejlesztésére, költenek a svájci alapból megkezdett alapellátás reformra, és most az EU pénzéből küzdenek a kórházi fertőzések ellen is. A kormány nem saját forrást használ a finanszírozásra.
Az infrastrukturális fejlesztés részeként centrumkórházakat hoztak, illetve hoznak létre...
Ezek irányítják és szervezik a főváros és a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátását.
A Magyar falu program az ötezernél kevesebb lakosú kistelepülések egészségügyi fejlesztését segíti...
Ebben a konstrukcióban eddig 190 önkormányzat nyert támogatást orvosi rendelő felújítására több mint négymilliárd forint értékben. Orvosi eszközök beszerzésére 783 kistelepülés pályázhat kétmilliárd forint keretösszegben, emellett további kétmilliárd forintból az informatikai fejlesztéseket biztosítják.
Jelentős infrastrukturális és eszközfejlesztések-cserék, közel 1000 milliárdért
Az orvosok és az ápolók tömegével hagyják el az országot....
Sok kórházban kötszerre, gyógyszerre sincs pénz.
Nincsen kimutatva, hogy a betöltött állások esetén meg van-e a szükséges képesítése az egészségügyeseknek...
A szakorvosok helyett rezidenseket (kezdő orvosokat) alkalmazhatnak a kórházak
Nem bizonyított, hogy az álláshelyek (státuszok) száma elégséges a betegek ellátásához
A politikusok rendszeresen értékelik az egészségügyet, mely alapján európai színvonalú egészségügyünk van...
A magyar egészségügy felszereltségében és struktúrájában az európaiak legjobbak közé tartozik.
A magyar egészségügy képes volt mindenkinek az elérhető legmagasabb szintű ellátást biztosítani, a koronavírus-járvány kitörése óta mindenkinek jutott elegendő orvos, ápoló, kórházi ágy, lélegeztetőgép és gyógyszer, ezért pedig főhajtás illeti az egészségügy valamennyi dolgozóját.
A vélemény nem került alátámasztásra adatokkal
A vélemény nem került alátámasztásra adatokkal
A halálozási statisztikában a világranglistán hetedikek vagyunk
A halálozási adatok alapján Franciaországgal, Svédországgal, Horvátországgal vagyunk egy szinten.
Nincsen elhunyt vagy tartós egészségkárosodás szenvedett a koronavírus miatti átszervezések miatt...
Nincsen tudomása olyan betegről, aki tartós egészségkárosodást szenvedett, vagy elhunyt az elmúlt három hónapban olyan okból, ami összefüggésbe hozható a koronavírus-járvány miatti átszervezésekkel az egészségügyben.
Jelentősen emelkednek az orvosi és szakdolgozó bérek
Gyakorlatilag leálltak a várólistás beavatkozások...
Jelenleg nyitott szívműtétre több, mint 300 napot kell várni, de még egy mandulaműtét is féléves várakozással jár.
A kórházak nem kellőképpen felszereltek a járvány kezeléséhez...
Nincs elég eszköz, nincs ember, nincs pénz. Alapvető dolgokért könyörögni kell, mint például gumikesztyű, FFP-2-es maszk, védőoveral.
300 szegedi orvos készül felmondani az egészségügyi jogállásról szóló törvény miatt a harmadik hullám elején. Működésképtelenné vált a Jahn Ferenc kórház belgyógyászata, a "..." Szent Imre kórházban 17 szakasszisztens és 3 orvos mondott fel a kórház aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon, Tatabányán pedig már tegnap sem volt éjszakai ügyelet.
Hálapénz rendszerének megszüntetése
95%-uk aláírta az új szerződést...
A magyar egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, több mint 95 százalékuk aláírta a szerződést.
A kormány nem volt képes megszervezni 74 ezer ember oltását sem
Fejlesztették az egészségügy műszerein, mobilkórházakat hoztak létre
A koronavirus.gov.hu-on tájékoztatnak az aktív fertőzöttek, oltottak számáról
Az állami egészségügy a szegények számára is elérhetővé kell maradjon
Kisebb spektrumban működnek...
Kevesebb, és olcsóbb szolgáltatás jellemzően az elérhető. A drágább műtétek magánklinikákban csak keveseknek megfizetzetők, jellemzően a közegészségügy végzi a bonyolultabb műtéteket.
Nem minden várólista publikus, nincsen összesítés...
A törvény kötelezően vezetendő intézményi várólistát ír elő, de csak bizonyos kezelések esetén. Nem elérhetőek a rendelőintézeti várólisták.
A választók saját tapasztalataik alapján az egészségügy egyes részeit tudják értékelni
Nem biztos hogy az ismerősök által mondott történetek valósak...
A véleményalkotásnál meg kell hallgatni a másik felet (pl. kórház, orvos) véleményét is.
Nem biztos hogy a tapasztaltak mindenkire igazak lennének
A választók nem kompentensek hogy tudják értékelni a teljes egészségügyi rendszert
Teljesítménymutató lehet: félrekezelt betegek száma/év, betöltetlen szakorvosi pozíciók, területenkénti-egységtípusonkénti várólisták átlagos hossza. A Momentum mérhetővé és elérhetővé tenné az egészségügyi szolgáltatások minőségét.
Más ország sem publikálja az egészségügyi teljesítmény adatokat