A konkrét kérdések:

1. Egyesek szerint a járványügyi korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre fel lehet oldani. Mások szerint ezt csak a járvány végén, egy lépésben lehet megtenni. Ön mit gondol erről?

2. Azok, akik beoltatják magukat vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről?

3. Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel?

4. Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani az éttermeket és a szállodákat is, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel?

5. Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani a sportlétesítményeket (például uszodákat, tornatermeket, konditermeket), szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel?

6. Vannak, akik szerint a rendezvények, koncertek, fesztiválok, illetve sportesemények látogatását meg kell engedni azoknak, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Mások szerint ezeket az eseményeket nem szabad megrendezni vagy látogathatóvá tenni, amíg a járvány véget nem ér. Ön mit gondol?

7. Vannak, akik azt javasolják, hogy a járvány elmúltáig Magyarország területére csak olyan külföldiek léphessenek, akiket beoltottak, vagy rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ön egyetért ezzel?

Orbán Viktor jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt - online formában - a nyitás kérdéseiről. "A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot" - jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, "nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret". Ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor "döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét". "Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat" - fogalmazott.

Berlin, 2020. december 20., vasárnap (MTI) - Manfred Weber megsértette a magyar népet címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap.

JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELEK OBJEKTÍV KRITÉRIUMOK NÉLKÜL

A kormányfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. Mint mondta, Angela Merkel "erős asszony", a felemelt hang pedig a "gyengeség jele" lenne. A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament (EU) egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és "a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen".

"Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?" - vetette fel, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek. "A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala" - mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, kifejtette, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert "teljességgel túlértékeli a szerepét". Az EP "azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké", ami "teljes tévedés". A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. "Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére" - mondta a kormányfő.

A JOGÁLLAMISÁG A KÖLTSÉGVETÉSI ÉRDEKEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN

    Hozzátette, hogy valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Hangsúlyozta, hogy az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt "megpróbálta jogellenes módon megkerülni". Ezért volt "zseniális" Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. "Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek" - mondta Orbán Viktor.

NE KERÜLJENEK TOVÁBBI HATÁSKÖRÖK AZ EU-HOZ

Az érzékenység történelmi gyökerű, "tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések" - mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban "történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk". "Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni" - fogalmazott.

"Már nem sok hiányzik hozzá" - jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová "egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni" a jogállamisági mechanizmussal. Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat "ideológiai szempontból meghatározott politikák" végrehajtására.

Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve "keményen megküzdöttek". A "valódi vita" a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.

Ez nem "képzelődés" - jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban. Mint mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, "de mi nem akarunk migrációt". A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása "önkényes", és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is - fejtette ki Orbán Viktor.

FIDESZ ÉS AZ EURÓPAI NÉPPÁRT

Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget. "Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte: "objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti". Mint mondta, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy "hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat ". "Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket" - mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie "keresztény-konzervatív jellegét". A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, "egyre inkább átideologizálttá" vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája "egyre szocialistább", fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.

A globális versenyben elszenvedett lemaradásra "Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus". "Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány" - mondta a miniszterelnök. A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de "mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk".

Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte: "az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne", a korrupció pedig "Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban". Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll. A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy a széles támogatottság miatt ugyan "kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom", hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben.

A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon "sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban". Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések "bázisdemokratikus támogatottságát". "Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon" - mondta Orbán Viktor.

MTI 2020. december 20., vasárnap 13:08

Budapest, 2020. december 13., vasárnap (MTI) - Az Európai Unió megőrizte egységét és győzött, Soros György pedig vesztett, és itt lenne az ideje, hogy az európaiak végre hazaküldjék őt Amerikába - írta Orbán Viktor miniszterelnök Európa nem hódolt be című, Soros György írására adott válaszában.

Az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban a kormányfő úgy fogalmazott: Soros György krokodilkönnyeket hullat, ami ugyan nem adja vissza a spekuláns által kifosztott emberek, családok, vállalkozások millióinak pénzét, de szerény elégtételnek jó. Úgy látja, "a világ legkorruptabb emberének és hálózatának" jó oka van a csalódottságra, mert Európa nem hódolt be, Soros grandiózus tervét az Európai Tanács ülésén megakasztották.

A reflektorfény a költségvetési pénzekre, a helyreállítási alapra, a ki, mihez és hogyan férhet hozzá kérdésére irányul - írta a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az unió költségvetésének pénzeit eddig is minden tagállamban szigorú és többszörös európai felügyelet alatt tartották. "A kutya máshol van elhantolva" - fogalmazott, hozzátéve, a brüsszeli ülés valódi tétje az volt, ki fogja irányítani Európát a jövőben:

A tagállamok polgárai által megválasztott kormányok és a belőlük álló tanács vagy Sorosnak sikerül felépítenie egy új hatalmi struktúrát. Egy hálózatot - folytatta -, amely a liberális, posztnemzeti és posztkeresztény ideákat terjesztő NGO-kból, az eszméiket szállító és felerősítő, nemzetközi fősodratú bal- és jobboldali médiából, az európai parlamenti képviselők jelentős csoportjából, az Európai Bizottságba bejuttatott "Soros-megbízottakból" és az ezeket összekapcsoló, jogállamiságinak nevezett mechanizmusból áll. 

"A terv olyan egyszerű, mint amilyen grandiózus": egy pénzügyi központ, Soros György központja NGO-k, kutatóintézetek, elemző műhelyek és aktivisták ezreit finanszírozza, akik befolyásolják a mainstream média irányvonalát.

Összevásárolja és hálózatba szervezi parlamenti képviselők kritikus mennyiségét, az Európai Bizottság kulcspozícióiba juttatja a neki dolgozó embereket, mint Frans Timmermans és Vera Jourová. Végül elfogadtat egy jogszabályt, amely politikai előfeltételeket - gender, migráció, nyitott társadalom, liberális demokrácia - szab ahhoz, hogy a tagállamok hozzáférjenek az EU-s forrásokhoz - fejtette ki Orbán Viktor.

E terv szerint - írta - a nemzeti szuverenitásukhoz, keresztény gyökereikhez és a hagyományos családmodellhez ragaszkodó országokat, mint Lengyelország és Magyarország "erre a jól megfont kötélre kell felakasztani". A vonakodókat pedig, mint a jobb sorsra érdemes közép-európai országok és a renitenskedő skandinávok, ki kell rendelni a nyilvános autodaféra, hogy megérthessék a liberális érvelés lényegét - tette hozzá. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Európa kormányai az utolsó pillanatban felébredtek: elolvasták azokat a jogállamsági országjelentéseket, amelyeket "Soros György és Frans Timmermans íratott Jourová asszonnyal", és hirtelen mindenki megértette, hogy az ítélet már a bírósági tárgyalás előtt elkészült, és Magyarország és Lengyelország után mások is sorra kerülnek majd. Orbán Viktor ezért nyílt ellenszegülésnek tartja az Európai Tanács döntését "Soros György hatalomátvételi kísérletével szemben".

Politikai kérdéseket nem lehet összekötni pénzügyi kérdésekkel, szubjektív kritériumok nem lehetnek pénzügyi döntések alapjai, és "az unió alapszerződésében rögzített jogi eljárásrend nem cselezhető ki Soros-módra" - írta, majd úgy értékelt: az EU megőrizte egységét és győzött, Soros György pedig vesztett, és itt lenne az ideje, hogy az európaiak végre hazaküldjék Amerikába.

"Nincs magyarázat arra, hogy mi, európaiak miért tűrjük, hogy egy amerikai spekuláns amerikai pénzzel uniós befolyásolási rendszert építsen és vásároljon" - mutatott rá a miniszterelnök, jelezve, hogy amíg az európai vezetők ezt az utolsó lépést nem teszik meg, újra és újra hatalomátvételi kísérletekkel kell szembenézni a jövőben is. Megjegyezte: máris itt van az asztalon Soros György műhelyéből a migrációs és a gender akcióterv. "Ideje lenne pontot tenni Soros György európai ámokfutásának végére" - zárta írását Orbán Viktor.

MTI 2020. december 13., vasárnap 6:32

Budapest, 2020. december 11., péntek (MTI) - A magyar és a lengyel kormány az utolsó pillanatban visszatáncolt a szakadék széléről, harsoghatnak győzelmi jelentéseket, de valójában letették a fegyvert Brüsszelben - írta Karácsony Gergely főpolgármester és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere közös nyilatkozatban, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez a Főpolgármesteri Hivatal.

A dokumentumban áll: "Bár Orbán és Morawiecki miniszterelnökök megpróbálták megakadályozni, a jogállamisági mechanizmus sértetlen maradt". Bíznak benne, hogy az Európai Unió Bírósága gyorsan cselekszik, és a jogállami mechnanizmus minél hamarabb alkalmazható annak érdekében, hogy meggátolják országaikban az EU-s támogatások rendszerszintű ellopását és a bírói függetlenség elleni támadásokat - írta a két főpolgármester.

Kiemelték, hogy a legfontosabb feladat most felvenni a harcot a járvány gazdasági és társadalmi hatásaival szemben az Európai Unió (EU) támogatásának felhasználásával, a Next Generation EU-forrásokhoz való hozzáféréssel.

A járvány és a válság leginkább a városokban jelentkezik romboló hatással, ezért a válság elleni harcot is "a városainkban kell megvívnunk" - írta a két főpolgármester. Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski felszólította az uniót: biztosítsa, hogy a nemzeti kormányok vonják be az önkormányzatokat az európai helyreállítási források tervezési- és elosztási folyamatainak minden lépésébe.

MTI 2020. december 11., péntek 16:12

Budapest, 2020. november 10., kedd (MTI) - A kormány kedden benyújtotta az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-vel.

Az alaptörvény eddig is kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. A módosítás biztosítja minden gyermek számára a Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését - tudatta.

Az alaptörvény-módosítás emellett meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szerveknél egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat világosan, az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz-felhasználás garanciája - tette hozzá.

A közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyebek között a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei, ezért az alkotmányozó kifejezésre juttatja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és garantálja a hosszú távú stabil működésüket - közölte.

Az alaptörvény módosítása megújítja a különleges jogrendre vonatkozó részt Magyarország fokozottabb biztonsága érdekében, növelve a változó jövőbeli kihívások kapcsán indokolt kormányzati reakcióképességet. A rendkívüli jogrendre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a jogbiztonság érdekében 2023. július 1-jével lép hatályba, tehát a kormány jelenlegi felhatalmazását semmilyen formában nem érinti - közölte a miniszter.

MTI 2020. november 10., kedd 18:17

Budapest, 2020. november 5., csütörtök (MTI) - Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek (EP) a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia - közölte az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Varga Judit azt írta, "ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését". 

A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EP a jelenlegi járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére sem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai "zsarolásával". "Elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben" - fűzte hozzá.

Varga Judit szerint ideje lenne, hogy az EP a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. E nélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak - hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához. "Ezt várjuk el valamennyi uniós intézménytől is. Az EP meg akarja kerülni a szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés" - írta. Kiemelte azt is, az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes részéről meg nem állapodtak. Magyarország letette az asztalra a saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt - közölte.

"Most a járványügyi védekezésnek és az európai gazdaság talpra állításának van az ideje. Ha az európai intézmények és a magyar ellenzéki EP-képviselők ezt nem ismerik fel, viselniük kell ennek történelmi felelősségét" - fogalmazott az igazságügyi miniszter.

MTI 2020. november 5., csütörtök 13:35

Budapest, 2020. október 27., kedd (MTI) - A kisebbségi ügyek nem tekinthetők belügynek egyetlen létező európai és nemzetközi jogszabály szerint sem - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter a közzétett videóban azt mondta, hogy az ukrán külügyminisztérium bekérette a kijevi magyar nagykövetet, és azt a döntést hozta nyilvánosságra, hogy két magyar - valószínűleg kormányzati - tisztségviselőt ki akar tiltani Ukrajnából arra hivatkozva, hogy beleavatkoztak az ukrán belpolitikai folyamatokba.

A miniszter azt mondta: nem tudja, mire gondoltak beleavatkozás alatt. Arra, hogy a magyar kormány ötven lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának a kárpátaljai kórházak fenntartásáért és a koronavírusos betegek ellátásáért, arra, hogy Magyarország az egyetlen, amely megengedi az ukrán állampolgároknak a tranzitállást Nyugat-Európa felé vagy arra, hogy magyar költségvetési forrásból finanszírozzák az egyik legszennyezettebb kárpátaljai folyó vízének tisztítását? - sorolta Szijjártó Péter.

Szerinte a döntés "szánalmas és nonszensz", amely azt üzeni, hogy Ukrajna lemondott az európai és euroatlanti integrációért tett eddigi erőfeszítéseiről, és arról, hogy Magyarország támogassa ebben, mivel az Európai Unióban és a NATO-ban minden tagállam egybehangzó támogatására van szükség ahhoz, hogy új országokkal szorosabbra fűzzék az együttműködést. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország továbbra is készen áll a jó szomszédi viszonyra és a párbeszédre, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy ez a szándék egyoldalú.

A miniszter a kárpátaljai magyarokat a kormány teljeskörű támogatásáról és együttműködési szándékáról biztosította, valamint ismét gratulált a KMKSZ "történelmi, átütő sikeréhez" az ukrajnai önkormányzati választásokon. A Kárpátalján elért eredmények világossá teszik, hogy a magyarok véleménye megkerülhetetlen lesz a térség jövőjének tekintetében a következő időszakban is - mondta Szijjártó Péter.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap este közleményében vádolta meg a magyar diplomáciát azzal, hogy közvetlenül beavatkozik az ukrán helyhatósági választásba, és emiatt "kemény reakciót" helyezett kilátásba.

2020. október 26-án bekérették az ukrán külügyminisztériumba hétfőn Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki, miután előző nap az ukrán tárca a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Budapestet a vasárnapi helyhatósági választások kapcsán. Az ukrán külügyminisztérium még 25-én este kiadott közleményében vádolta meg a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással Budapestet, és emiatt "kemény reakciót" helyezett kilátásba. A tárca arra reagált, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választás napján a közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat. Az ukrán külügyminisztérium közölte: nem pusztán csalódottak a magyar miniszter kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy az aláássa a magyar-ukrán tárgyalásokat.

"Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Ukrajna arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán-magyar kapcsolatokban fennálló problémákra" - hangsúlyozta a kijevi minisztérium.
 

MTI 2020. október 26., hétfő 16:35

MTI 2020. október 27., kedd 9:39
 

Budapest, 2020. október 1., csütörtök (MTI) - Részletes elemzéseket juttatott el az év folyamán Magyarország az Európai Bizottsághoz, hogy segítse a munkáját a 2020-as jogállamisági jelentés előkészítésében - tájékoztatta az Igazságügyi Minisztérium csütörtökön a MTI-t.

A közlemény szerint az elemzések objektív és tényszerű képet adnak az igazságszolgáltatás rendszeréről, a korrupcióellenes küzdelemről, a médiapluralizmus helyzetéről, az alkotmányos fékekről és ellensúlyokról, valamint a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos kérdésekről.

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását valamennyi releváns nemzetközi fórum megvizsgálta. Viviane Reding biztos már 2013-ban megerősítette, hogy "számos eszmecserét követően Magyarország az Európai Bizottság jogi álláspontját tiszteletben tartva a bizottság által felvetett valamennyi kifogás tekintetében az alkotmányát újra összhangba hozta az uniós joggal" - írták. Hozzátették: később további fontos hatásköröket ruháztak át az Országos Bírói Tanácsra, amit a Velencei Bizottság 2019 márciusában további pozitív fejleményként ismert el.

A magyarországi korrupcióellenes keret átfogó szabályokat tartalmaz a vagyonnyilatkozatról és a pénzügyi érdekeltségek bejelentéséről, szigorúan szabályozza az összeférhetetlenséget, valamint garantálja a bírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országgyűlés által megválasztott legfőbb ügyész teljes függetlenségét - írták. Hozzáfűzték: ez a keret megfelelő és összhangban áll az európai normákkal, továbbá szélesebb körű intézményi garanciákat biztosít sok olyan tagállam alkotmányos rendelkezéseihez képest, amelyben az ügyészség az igazságügyi minisztériumnak van alárendelve, a végrehajtó hatalom pedig meghatározó szerepet játszik mind az igazságügyi kinevezésekben, mind az igazságszolgáltatás igazgatásában.

Kitértek arra is, hogy a médiatevékenységekre vonatkozó szabályozási keretet Magyarország a bizottsággal konzultálva alakította ki. Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben - írták.

A közlemény szerint a bizottság jogállami jelentésében Magyarország hozzájárulását lényegében figyelmen kívül hagyta, az Igazságügyi Minisztérium ezért közzétette az elemzéseket a honlapján, hogy az érdeklődők valós képet kaphassanak a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az angol nyelvű elemzések a www.kormany.hu/download/4/43/e1000/HU_RoL_Input.pdf és a www.kormany.hu/download/5/43/e1000/HU_RoL_addendum.pdf honlapon érhetők el.

MTI 2020. október 1., csütörtök 13:07

Budapest, 2020. október 1., csütörtök (MTI) - Az erős érdekképviselet a kárpátaljai magyarság megmaradásának garanciája, és az anyaország támogatása nemcsak az ottani magyarságot segíti, hanem nemzetiségtől függetlenül minden ukrán állampolgárt érint a térségben - erről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára beszélt egy csütörtöki online konferencián. Közölte: az elmúlt egy évtized úgy telt el, hogy Kárpátalján a nemzetiségi jogok területén folyamatos visszalépés tapasztalható.

UKRAJNA NEMZETÁLLAMOT ÉPÍT

Potápi Árpád János az Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt címmel rendezett tanácskozáson kiemelte: hiábavalóak voltak a várakozások, nem érzékelhető pozitív változás a kisebbségi jogok területén.     Bár a különböző kulturális, oktatási és gazdasági programok zajlanak, de a kárpátaljai lebonyolító szervezeteket gyakran "vegzálják", működésüket próbálják ellehetetleníteni. Az államtitkár megállapította: Ukrajna szakított azzal a közel évtizedes gyakorlattal, amely elnéző a nemzetiségekkel, egyértelműen arra törekszik, hogy magát nemzetállamként határozza meg. Ez nem jó senkinek, Ukrajnának és az ott élő nemzetiségeknek sem - mondta. 

A KORMÁNY RAGASZKODIK AZ EURÓPAI TANÁCS AJÁNLÁSAINAK BETARTÁSÁHOZ

Kitért a koronavírus járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségre, és hangsúlyozta: továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy támogassák Kárpátalját, illetve Ukrajnát. Várhelyi Olivér uniós biztos arról beszélt, hogy Ukrajnának mint az ENSZ és az Európa Tanács tagjának be kell tartania a nemzetközi egyezményeket a kisebbségi jogokat illetően. Kijelentette: eljött annak az ideje, hogy az ukrán kormány  partnerének tekintse a kisebbségeket, és vonja be őket az új, készülő kisebbségi törvény megalkotásába. Az a cél, hogy olyan módosítás szülessen, amely élvezi a helyi kisebbségek támogatását - hangoztatta. Kiemelte: ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna hajtsa végre Európa Tanács Velencei Bizottságának következtetéseit és ajánlásait. A közelgő EU-Ukrajna csúcs kapcsán jelezte: a társulási megállapodás alapján ismét áttekintik a politikai-gazdasági kapcsolatok alakulását. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hozzászólásában kiemelte, hogy a járvány idején a legnagyobb támogatást Magyarország nyújtotta.

MAGYAROKNAK HÁTRÁNYOS KÖZIGAZGATÁSI REFORM

Kitért arra, hogy a kárpátaljai magyarságot a közigazgatási reform hátrányosan érintette. Megszűnt az egyetlen magyar többségű járás, a beregszászi. Ezt a járást úgy alakították ki, hogy a magyarság kisebbségbe szorult. Kérték és kérik, hogy olyan járást hozzanak létre, amely a magyarság által lakott területeket egyesíti, de ez egyelőre nem történt meg. A közelgő helyhatósági választások egyáltalán nem lesznek könnyűek, és azt ismét egy új jogszabály szerint bonyolítják majd le - jegyezte meg a külhoni magyar politikus. Bocskor Andrea, európai parlamenti képviselő, a tanácskozás szervezője azt mondta: járvány ide vagy oda, az élet nem állt meg. Az október 25-én tartandó helyhatósági választásokra nagyon fontos felkészülnie a magyar közösségnek - mutatott rá.

MTI 2020. október 1., csütörtök 18:20

Budapest, 2020. július 9., csütörtök (MTI) - A magyar tulajdonú vállalatok részvétele az egészségpiacon elenyésző, ezért indított a kormány ötvenmilliárd forintos kerettel támogatási programot az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

Az államtitkár elmondta, a Magyarországon forgalmazott egészségügyi termékeknek csak a 18 százalékát gyártják itthon, míg egyes nyugat-európai országokban ez az arány akár 70-80 százalék.

Hozzátette, ez egy egészségtelen helyzet még "békeidőben" is, de a járvány alatt nagyon kiszolgáltatottá tette az országot. Kifejtette, a járvány alatt az üzleti szabályokat felrúgva voltaképpen licitálás ment a világpiacon a szükséges egészségügyi termékekre; az is előfordult, hogy egy adott terméket kifizettek, az mégsem érkezett meg, mert végül annak adták, aki többet ígért érte.

Gion Gábor szerint legalább azt el kell elérni, hogy a különböző veszélyhelyzetek esetén a kritikusnak ítélt egészségügyi termékekből önellátó legyen az ország.

Hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását veszik figyelembe a kritikus termékek körének megnevezésekor, s a támogatást is elsősorban ezen termékek gyártóinak szánják. A támogatásból többek között meglévő gyártók bővíthetik kapacitásaikat, de zöldmezős beruházásként teljesen új kapacitások kiépítése is létrejöhet. A pontos összeghatárokat még nem határozták meg, de a nyár végére - amikor várhatóan a pályázat megjelenik - ez is tisztázódik, de az biztos, hogy nem akarják "elaprózni" a támogatást - mondta Gion Gábor.

MTI 2020. július 9., csütörtök 9:29

Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - A kormány várja az emberek véleményét a diákok és a tanárok ingyenes internethasználatáról - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. 

Maruzsa Zoltán azzal összefüggésben beszélt erről, hogy a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció kérdései között arra is választ vár a kormány: járvány idején ingyenes legyen-e az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak és a tanároknak.

INTERNET ÉS ESZKÖZÖK NÉLKÜL LEÁLLHAT AZ OKTATÁS

Az államtitkár hangsúlyozta: internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül nem tudták volna megvalósítani a veszélyhelyzetben az átállást a digitális oktatásra, és sikeresen lezárni a tanévet.

Ha a kormány megerősítést, felhatalmazást kap a lakosságtól, a következő hónapokban megszülethetnek az ezzel kapcsolatos döntések - mondta Maruzsa Zoltán a konzultációra utalva. 

Közölte: készülnek a következő tanévben előttük álló kihívásokra, és az ezzel összefüggő kapacitások bővítését tervezik. Maruzsa Zoltán jelezte: a koronavírus-járvány egészen új helyzetet teremtett a magyar oktatásügyben, komoly kihívás elé állította a tanárokat, a szülőket és a tanulókat egyaránt. A rendkívüli helyzetben egyik napról a másikra kellett márciusban átállni az új, tantermen kívüli digitális munkarendre, aminek egyik alapfeltétele volt az internet, valamint a technikai eszközökkel való ellátottság. Hozzátette: ezzel "nem álltunk rosszul", mivel a kormány még 2016-ban fogadta el a digitális oktatási stratégiát, amelynek végrehajtása során olyan képességeket építettek ki, amelyeket jól tudtak használni az elmúlt hónapokban.

AZ INFRASTUKÚRA MEG VAN ÉS FEJLESZTÉS ALATT IS ÁLL

Utalt arra is, hogy az kompetenciamérés adatai szerint a magyar családok több mint 90 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel, a háztartások internet-ellátottsága pedig eléri a 98 százalékot. Szinte 100 százalékos az okostelefonnal való ellátottság a szülők és a tanulók körében, és a felmérésben résztvevők 88 százaléka jelezte, hogy a családban több mint 3 okostelefon van.

Maruzsa Zoltán elmondta: a járvány kitörésekor a köznevelési intézményrendszerben 330 ezer informatikai eszköz állt rendelkezésre, ebből több mint 100 ezret - például 45 ezer notebookot pedagógusoknak, 24 ezer tanulói tabletet, 3 ezer interaktív panelt - az elmúlt két évben vásároltak különböző projektek során.

Az összes állami általános és középiskolában jelentős wifi-hálózatbővítést hajtottak végre, illetve megduplázták a sávszélességet. Hozzátette: ezt a járvány idején csak a gyermekfelügyeletben levő tanulók tudták használni.

Külön megemlítette a Kréta tanulmányi rendszert, amelyben naponta átlagosan 500 ezer tanuló és 90 ezer pedagógus tudott dolgozni, illetve a digitális tanrendet segítő állami tartalomszolgáltatások közé sorolta a nemzeti köznevelési portált, a Sulinet rendszert és a tankönyvkatalógust is.

Megemlítette: a múlt évben 40 ezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely valamilyen módon az információtechnológiához kapcsolódott, ez is segítette a digitális oktatásra átállást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is zajlik a "szupergyors internetprogram" bővítése, és megítélése szerint az internet áfájának csökkentése is olyan lépés volt, ami hozzájárult ahhoz az elmúlt években, hogy a családok internet-ellátottsága magas legyen.

MTI 2020. július 2., csütörtök 12:08

Budapest, 2020. május 21., csütörtök (MTI) - A kormány felszámolja a tranzitzónákat, csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető közölte: az intézkedés végrehajtása folyamatban van, négy ember, akik idegenrendészeti őrizetben voltak, abban is maradnak, 280 embert menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket - tette hozzá. Közölte: a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat - mondta. 

ELOSZTÁSI MECHANIZMUS / HUNGARY HELPS ÉLHET EGYÜTT?

Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatára reagálva Gulyás Gergely kifejtette: mindenképpen fontos következtetése a politikusnak, hogy nem bízik abban, hogy olyan elosztási mechanizmus jöhetne létre, amelyben valamennyi EU-tagállam részt vesz. Ez a magyar diplomácia komoly győzelme, sokat tettek azért, hogy egyértelmű legyen: Magyarország nem kötelezhető arra, hogy engedje másoknak megmondani, kikkel éljünk itt együtt -  Fogalmazott. Hozzátette: Magyarország ugyanakkor részt vesz a migráció elleni küzdelemben, ennek része a Hungary Helps Program is. A miniszter kitért rá: az Európai Parlamentben (EP) ellenzéki képviselők az ország érdekeivel szemben politizálnak, ezt tették az elmúlt hónapokban is, a járvány elleni védekezés idején. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban is látni ilyen igyekezetet a részükről, de nem az EP, hanem az uniós állam- és kormányfők fogadják el a büdzsé érdemi részeit - magyarázta. 

ORSZÁGJELENTÉS

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéséről a tárcavezető elmondta: a dokumentumnak gazdaságpolitikát kellene csak kizárólag értékelnie, így azokat a megállapításokat, amelyek ezen túlmutatnak, irrelevánsaknak tekintjük. Sok kedvező megállapítás van a jelentésben, például az, hogy a magyar munkanélküliségi ráta a válság idején is alacsonyabb maradt, mint az európai átlag - közölte. Megjegyezte: ugyanakkor a jelentésben nem jut kellő hangsúly arra, hogy mennyi pénzt hagytak a cégeknél és a családoknál a hiteltörlesztések felfüggesztésével, pedig a magánszemélyek mintegy
60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, így ez az intézkedés 1800 milliárd forintot hagyott a családoknál. Gulyás Gergely az egyszer használatos műanyagok kérdéséről elmondta: az uniós kötelezettségnek eleget téve be fogják tiltani ezeket, de a jelenlegi járványhelyzetben garanciára van szükség, hogy az ezzel összefüggő munkahelyeket meg tudják védeni. Az EU is későbbre ígért tájékoztatást a menetrendről, ezt érdemes megvárni, utána egyeztetnek az érintett vállalatokkal - magyarázta.  ....

ROMAINTEGRÁCIÓ

Egy a roma szegregációra vonatkozó kérdésről a tárcavezető elmondta: ez fontos téma, érdemes tenni ellene, de az látható, hogy hiába újítanak fel iskolákat és javítják az oktatás színvonalát, vannak települések, ahol a nem cigányok elviszik a gyerekeiket az iskolákból. Itt rendre és fegyelemre van szükség, ezért az iskolarendőrség megerősítésével foglalkozik a kormány - közölte. Hozzátette: Magyarország nem lehet sikeres, ha a cigányságnak a felzárkózás esélyeit nem tudják garantálni, és a rendszerváltoztatás óta a jelenlegi kormány sokat tett azért, hogy a cigányság munkához jusson. ...

Strasbourg, 2020. január 16., csütörtök (MTI) - Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

Továbbra is "aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét" az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét - jegyezték meg. Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a
magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az
indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is. 

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament "bevándorláspárti többsége" Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság
kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok
adtak okot a legtöbb aggodalomra. 

Budapest, 2019. december 10., kedd (MTI) - Többek között a határon túli magyarok támogatásáról beszéltek a képviselők az azonnali kérdések során kedden a parlamentben.

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte, hogy milyen eszközökkel készül a közeljövőben támogatni a kormány a határon túli magyarokat.

A 2004-es, a határon túliak kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán a baloldal nemzetárulásáról beszélő képviselő hangsúlyozta, hogy ma már az alaptörvénynek is része az elszakított területeken élőkért való felelősségviselés. A kormány több, mint ötven magyar középiskola, kollégium, szórványkollégium működését biztosítja - emelte ki, hozzátéve, nyolc külhoni, magyar nyelvű felsőoktatási intézmény és kar is támogatást kap. A Határtalanul program keretében pedig a 2019-2020-as tanévben mintegy 101 ezer diák ismerheti meg a Kárpát-medencét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy ötezer külhoni magyar intézmény programjainak a megrendezéseihez járulnak hozzá évről évre.

Szerencsés lenne, ha a pártok egyetértenének abban, hogy a határon túli nemzetrészek támogatása ciklusokon átívelő és kormányzati összetételtől független közös feladat. A kettős állampolgárság intézményével közel 1,1 millióan éltek, pedig az EU-s tagállamokban élők számára ez elsősorban közjogi köteléket jelent, de például a Kárpátalján élők ezáltal uniós polgárokká is váltak - mondta.
 

Brüsszel, 2019. december 2., hétfő (MTI) -További 50 millió eurós (mintegy 17  milliárd forintnak megfelelő) támogatást jelentett be hétfőn az Európai Bizottság az ebola járvány által sújtott személyek támogatására a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A segély a legsürgetőbb igények kielégítésére szolgál amellett, hogy a lakosság élelmezésbiztonsági és a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését
javítja. 

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén elterjedt járvány nagyban rontja a már kialakult válsághelyzetet. Az Európai Bizottság így mindent megtesz annak érdekében, hogy reagáljon az ott élő emberek alapvető szükségleteire. Ez az 50 millió eurós segélycsomag az egészségügyi ellátásokhoz való könnyebb hozzáférést és a családok, különösen a gyermekek, táplálkozását hivatott javítani - közölte hétfőn Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségért felelős európai uniós biztos. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos szerint az EU minden szinten támogatja az Ebola elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a humanitárius segítségnyújtástól a Kongói Demokratikus Köztársaság nemzeti egészségügyi rendszerének stabilizálásáig. A finanszírozás nagy része (40 millió EUR) ingyenes és minőségi egészségügyi ellátást biztosít, beleértve az alultápláltság megelőzését is, az Ebola-fertőzött területeken élők számára.

A fennmaradó 10 millió euró hozzájárul a térség élelmiszerbiztonsági válságának kezeléséhez. Az Európai Unió korábban is számos intézkedéssel jelentős mértékben hozzájárult az ebola elleni küzdelemhez. A folyamatban lévő árvány kezdete óta az EU 47 millió euró összegű humanitárius támogatást nyújtott a Kongói Demokratikus Köztársaság segélyszervezeteinek, amelyek részt vesznek az ebolára, mint vészhelyzetre történő reagálás különféle intézkedéseiben az érintett és a magas kockázatú területeken. A bizottság mindemellett hosszútávú 180 millió eurós (mintegy 60 milliárd forint értékű) strukturális támogatást nyújtott 2014-2019 között a Kongói  Demokratikus Köztársaság egészségügyi rendszerének stabilizálásához.

MTI 2019. december 2., hétfő 16:09

Budapest, 2019. december 2., hétfő (MTI) - Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta - jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán. 

Semjén Zsolt kiemelte: az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal. Az etika oktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja - tette hozzá a politikus. 

Elmondta: a szociális szakellátások ter ületén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány. Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett. Az egyházaknak juttatott forrásokról szólva köz ölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak. Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg. 

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra. A bizottság előtt a politikus kitért az egyházakra vonatkozó törvény 2018-as módosítására, szólt a katolikus, a református az ortodox és a zsidó egyházakkal az elmúlt években kötött megállapodásokról, valamint a fontosabb rendezvénysorozatokról is. Ezek közül kiemelte a reformáció 500. évfordulóját, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek megrendezését a kormány is támogatja. Több ellenzéki képviselő kérdésére Semjén Zsolt megerősítette: "abszolút egyenlő finanszírozás van" az egyházi és az állami intézmények közt - ezt a költségvetési és a zárszámadási törvényben szereplő számokból is látszik -, de szerinte az egyházakat ért évtizedes diszkrimináció miatt az is méltányos lenne, ha többet kapnának. 

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a hódmezővásárhelyi református gimnázium állapotára utalva úgy fogalmazott: nem látni az egyházak támogatásának eredményét. A miniszterelnök-helyettes elmondta: a Kárpát-medencében több mint száz templom épült és háromezret tataroztak az elmúlt években. Bajkai István (Fidesz) kérdésére Semjén Zsolt a külhoni magyaroknak indított nemzetpolitikai honlapot katalizátornak nevezte a világ magyarsága számára, amely tudástérként, hírportálként és személyes felületként is működik. Hozzátette: szeretnék az angol nyelvű verziót is elindítani. 

Kovács Zoltán (Fidesz) és Gyüre Csaba (Jobbik) alelnökök szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről szóló kérdéseire válaszul elmondta: az erdélyiek érdekében keresik a tárgyalási lehetőségeket az új román kormánnyal, mert Magyarország a minél szorosabb román-magyar együttműködésben érdekelt. Szlovákiában a minél szélesebb összefogásra biztatta a helyi magyar szervezeteket a közelgő parlamenti választáson, Kárpátaljával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: amíg a magyarok szerzett jogait nem állítják vissza, a magyar fél az EU és a NATO felé blokkolja Ukrajna politikai szándékait. Hozzátette: kárenyhítésként a magyar állam támogatja a helyi magyar közösségeket. 

Arató Gergely (DK) romániai magyar gazdaságösztönzésre vonatkozó kérdésére közölte: a Vajdaságban a szerb kormány támogatásával elindított gazdasági program mintájára támogatja a kabinet a helyi magyarokat Erdélyben is, ezek szerinte összhangban vannak a román, a magyar és az uniós szabályozással. Az ellenzéki politikus arra vonatkoz ó kérdésére, hogy miért nyílik török iskola Budapesten, Semjén Zsolt helyes lépésnek nevezte az iskolanyitást, hogy a Magyarországon élő törökök számára legyen török iskola. Ezzel szemben akkor lehetne tartózkodóan viszonyulni, ha nemzetbiztonsági kockázat merülne fel, de ilyen nincs - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

MTI 2019. december 2., hétfő 19:07

Budapest, 2019. november 28., csütörtök (MTI) - Magyarország 50 millió dolláros kötöttsegélyhitel-program elindításában állapodott meg Kenyával - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten csütörtökön, sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Monica Juma kenyai külügyminiszterrel.

Közölte: 35 millió dollárért két kórházat fognak építeni magyar vállalatok Kenyában, 10 millióért élelmiszeripari fejlesztéseket hajtanak végre, 5 millió dollárért pedig öntözési rendszert modernizáló beruházásokat végeznek majd magyar cégek.
   

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió előtt álló kihívásoknak erőteljes biztonsági aspektusuk van. Délen és délkeleten egyre nő a migrációs nyomás, ami miatt folyamatosan növekvő terrorfenyegetettséggel kell számolni - tette hozzá. A Nyugat-Balkánon csaknem 100 ezer illegális bevándorló torlódott fel, Törökországban pedig idén már 400 ezer kísérlet történt a határ illegális átlépésére.
   

Ebben a helyzetben felértékelődik a szubkontinentális együttműködések jelentősége. Kulcsfontosságú kooperálni azokkal az afrikai országokkal, amelyek partnerek a migráció kiváltó okainak kezelésében, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásában, és abban is, hogy úgy növeljék az államok népességmegtartó képességét, hogy lépést tudjanak tartani a lakosságszám növekedésével - hangoztatta a magyar miniszter. Hozzátette, mivel Kenya ilyen ország, ezért nagyon becsülik a kétoldalú együttműködést. Nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági és az oktatási kooperációra, hogy csökkentsék az elvándorlást Kenyából, valamint meg tudják erősíteni az ország regionális stabilizáló szerepét - jelentette ki Szijjártó Péter. 

Közölte, hogy évente száz ösztöndíjat biztosítanak kenyai hallgatóknak magyar egyetemeken. Összehangolják, fejlesztik a diplomáciai képzéseiket is - mondta, és kifejtette, hogy Magyarország Szlovéniával közösen 33 millió forint értékben egészségügyi eszközöket visz kenyai kórházaknak.

Tájékoztatott arról is, hogy mivel Kenyát fontos stabilizáló országnak tartja a kormány, ezért támogatja a pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsába a 2021-22-es időszakra. Segítséget nyújtanak továbbá a kelet-afrikai regionális terrorizmus elleni központ létrehozásában - mondta a magyar miniszter.

Közölte, az ENSZ éppen arra készül, hogy kiszervezze New Yorkból a globális szolgáltatási funkciókat. A négy kiszemelt város között szerepel a magyar és a kenyai főváros, Budapest és Nairobi is, így közös törekvésük az elképzelés támogatása - jelezte Szijjártó Péter. Monica Juma közölte: Áder János januárban Kenyába látogat, ezt a találkozót készítették most elő. A magyar köztársasági elnököt nagyon várják - mondta. Kiemelte, hogy a tagság az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világ stabilizálásáról szól. Üldözik a terroristákat, a terrorista ideológiákat - mondta.
   

A kenyai külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy náluk éppen ellentétes a probléma, mint Európában: ott egyre több a fiatal. Ezt az egymást kiegészítő jelleget ki lehetne használni a hatékonyság érdekében - vélekedett. Monica Juma reményét fejezte ki, hogy hamarosan diplomáciai képviseletük nyílik Budapesten. Örülnek, hogy egyre több fiatal kenyai érkezik Magyarországra tanulni - mondta az afrikai ország külügyminisztere. A két tárcavezető megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a kenyai diplomáciai akadémia közötti együttműködésről.

MTI 2019. november 28., csütörtök 16:30
 

Tiszabura, 2019. november 15., péntek (MTI) - A kormány elkötelezett a szegénység felszámolása, a romaintegráció mellett - közölte az igazságügyi miniszter Tiszaburán, a "Felzárkózó települések" elnevezésű romaintegrációs program egyik helyszínén pénteken.

Varga Judit a programot az európai uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteinek bemutató előadás után az MTI-nek elmondta: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált projekt alapja a szervezet Magyar örökség díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg a településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődéshez szükséges lépéseket. Ez az úgynevezett "diagnózis alapú szemlélet". A program másik fontos eleme, hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig nyújt segítséget a rászorulóknak - tette hozzá.

Elmondta: a kormány hosszú távú koncepciója, hogy tíz év alatt 300 nehéz helyzetű település kapjon segítséget, idén az első mintegy harminc helyszínen indult el a munka. Kitért arra: a programot koordinálóknak kellő tapasztalatuk van ahhoz, hogy tudják, mi szükséges egy adott településen a változás eléréséhez. A végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civil szervezetek is részt vesznek - közölte.

A miniszter azt mondta, célja, hogy megmutassa az európai uniós nagyköveteknek is, mi történik az országban, mennyit tesz a magyar kormányzat a szegénység leküzdése és a romaintegráció sikere érdekében. Ezért mutatják be pénteken az európai uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteinek Tiszaburán a programot. Megtekintik együtt az asztalosüzemet, a varrodát és a helyi óvodát is. Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár a bejárás során nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagykövetek Budapesten kívül a vidékkel is megismerkedjenek. Hozzátette, hogy a nagykövetek sokat hallanak jogállamisági kérdésekről Magyarországról, például a Sargentini-jelentésben is külön fejezet szól a romaintegrációról, illetve a kisebbségek helyzetéről, ezért is fontos, hogy "első kézből" legyenek információik, amelyeket a külügyminisztériumok felé továbbítanak.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos kijelentette: nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van - jegyezte meg. A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.
 

MTI 2019. november 15., péntek 16:38

Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel/Luxembourg, 2019. október 31., csütörtök (MTI) - Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Indítványában Eleanor Sharpston megállapította, hogy az érintett országok nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.

Elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Kiemelte, a tagállamoknak jogukban állt megtagadni azoknak a kérelmezőknek az áthelyezését, akikről alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, így teljes mértékben biztosítható lett volna az állampolgárok biztonsága és jólléte. Emellett úgy vélekedett, hogy a három országot a "kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok" nem mentesítették a jogi kötelezettségeik alól.
    "A kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte, rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa pedig különösen ártalmas akkor, ha azzal egy tagállam jár elöl" - hangsúlyozta a főtanácsnok.
   

"A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után" - fogalmazott.

Ítélethirdetés a következő hónapokban várható. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.   

Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés - harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel, többek között Magyarország ellenszavazata ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében. A brüsszeli testület leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2017 szeptemberében megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, a három ország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
   

Lengyelország és Magyarország egyetlen menedékkérőt sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes EU-s kvótarendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt.

MTI 2019. október 31., csütörtök 16:31
 

Budapest, 2019. szeptember 29., vasárnap (MTI) - Megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak, például az, hogy "nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Fidesz 28., tisztújító kongresszusán, ahol újraválasztották őt a kormánypárt elnökévé.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország már nem egyedül áll a küzdőtéren, hanem egy tekintélyes hadoszlop tagjaként: lengyelek, csehek, szlovákok, reményei szerint vasárnap estétől az osztrákok ismét, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson. Ezek azok az országok, amelyek nem brüsszeli birodalmat, hanem az európai nemzetek szövetségét akarják, amelyek nem bevándorlótársadalmat akarnak, hanem meg akarnak maradni a keresztény kultúrából kisarjadt büszke európai nemzeteknek - mondta Orbán Viktor. Arról is szólt, hogy megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak: Nyugaton el kell fogadniuk, hogy "nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal". "Nem vagyunk hajlandóak többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges, Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját" - jelentette ki a pártelnök-miniszterelnök, távozásra szólítva fel őket Közép-Európából.  Közölte: fel kell hagyni a közép-európai kormányokkal szembeni rejtett akciókkal is, nem juttathatnak hatalomra nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Úgy fogalmazott: "Ibizából egy is elég volt", utalva az osztrák belpolitikában történtekre. Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki - mondta. Példaként említette, hogy a macedón belpolitikai instabilitásért és a román "kormányzati bajokért" is szerinte "az ő rejtett támadásaik a felelősek". A nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt Közép-Európa békés életére, "politikai trükkökkel és fake news-hálózatok tucatjaival kell szembenézni" - jelentette ki, helyesnek nevezve ezért, hogy "a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk" az európai bizottsági elnöki széket.

Közép-Európa ugyanakkor nem csak követel, teljesít is: erősíti az EU pénzügyi fegyelmét, hozzájárul a növekedéshez, és megvédi a kontinens külső határait. Utóbbival kapcsolatban ismét megerősítette Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek címzett felajánlását: "ha kell, készséggel átvesszük az olasz államhatár egyes szakaszainak védelmét. És ha nem boldogultok, bár ti engedtétek be őket, vállaljuk jelentős számú migráns hazaszállítását Olaszországból. (...) Csak egy szavadba kerül, és már megyünk is". Összegzése szerint az elkövetkező évtized Közép-Európa évtizede lesz.

Az elmúlt évek magyarországi munkáját összegezve Orbán Viktor kifejtette: létrehoztak egy kereszténydemokrata államot, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottak el. Az elsővel megszüntették a szovjet világot, amelyet azonban végül "szocialista rémkormányzás" követett, és "csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk". Utóbbi volt a második rendszerváltás - folytatta -, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, "a keresztény szabadság szellemében rendeztük be".

Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, "multikulturális zagyvalék" helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, "december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés" - felsorolása szerint ez a keresztény szabadság.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy még mindig a politika porondján vannak "a december 5-i nemzetárulók", akik 2006-ban lovas rohamot vezényeltek, véresre verték a fideszes Révész Máriuszt, az országot gazdasági összeomlásba vitték, az embereket devizahitel-csapdába csalták. "Nem is tudják, milyen szerencséjük van a magyar néppel" - tette hozzá.

Az elkövetkező évtized feladatairól szólva a kormányfő kijelentette: a Fidesz lesz az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon. A másik nagy munkának a cigányság helyzetének rendezését nevezte.

Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, "egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét". "Egy ideig úgy tűnhetett, az ellenzék elásta a belső harcok csatabárdját, az elmúlt két nap óta azonban a vak is látja: valójában inkább egymást ásnák el, azt is mondhatnánk, a jó zuglói szocialista párját ritkítja"- mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, "nagy győzelmet arathatunk", de semmit sem szabad a szerencsére bízni. Megjegyezte: "a kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is". Szegedre kitérve úgy fogalmazott: "nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, miért akarnak migránsvárossá válni". "Mert illúzióink ne legyenek: amikor a betelepítési kvótát ismét megvétózzuk, akkor majd ők a nagyvárosokkal akarnak megállapodni" - mondta, hozzáfűzve: ha Szeged baloldali kézen marad, az első számú betelepítési célpont lesz. Ha a szegediek tényleg ezt akarják, egyszerűbb lenne Frans Timmermanst felkérni polgármesternek - mondta.

Orbán Viktor a Fideszt rendezettnek, az ország legnagyobb, legerősebb és egyetlen kormányképes pártjának nevezte, amely szövetségeseivel együtt Magyarország legrégibb, legmélyebb hagyományokkal és legerősebb lelkiséggel rendelkező politikai közössége.   Úgy fogalmazott, egyre kevésbé az ellenfél támadásai, egyre inkább a bajtársiasság tartja össze a közösséget, amelynek bölcsességre, bátorságra, igazságosságra és mértékletességre van szüksége. Hozzátette, a Fidesz generációs megújítása is jól halad, "a jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van". "Ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni" - mondta. A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket. "Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta beszédét.

A kormányfőt 1406 szavazattal választották meg a küldöttek ismét pártelnöknek. A kongresszus újraválasztotta alelnöknek Novák Katalint (1396 szavazat), Kubatov Gábort (1392 szavazat) és Németh Szilárdot (1359 szavazat), a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére pedig Kósa Lajost (1387 szavazat) választották meg.

New York, 2019. szeptember 27., péntek (MTI) - Magyarország 285 millió dollárra növelte a fejlődő világ felzárkóztatására szánt támogatását - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban azon a konferencián, amelyet az ENSZ-közgyűlés ülésszakához kapcsolódóan rendeztek a legkevésbé fejlett országok csoportjának helyzetéről.

A miniszter emlékeztetett: a migrációs válság megoldásával kapcsolatban Magyarország azt az elvet vallja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol rászorulnak. Az említett segítség is azt a célt szolgálja, hogy ezekből az országokból ne vándoroljanak el az emberek, hanem a saját otthonaikban emberhez méltó életet tudjanak élni - tette.

Az Afrika számára nyújtott támogatást Magyarország idén ötszörösére növelte, és az elérte a 25,6 millió dollárt. A legkevésbé fejlett országok csoportja számára pedig hétszer annyi forrást mint korábban, 29 millió dollárt - mondta el Szijjártó Péter. Magyar támogatással a legjelentősebb programokat Laoszban kezdték meg, a vízgazdálkodás terén, ott a hozzájárulás értéke eléri a 26 millió dollárt.
   

Magyarország mindemellett évente 4873 ösztöndíjat biztosít afrikai, ázsiai és dél-amerikai hallgatóknak, hogy magyar egyetemeken tanulva a fejlett világéval versenyezni képes tudásra tegyenek szert, és hozzájáruljanak hazájuk fejlesztéséhez.
   

Egy másik felszólalásában Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy Magyarország a nők és lányok elleni erőszakos cselekmények megelőzése és az áldozattá vált személyek megsegítése érdekében 20 ezer dolláros felajánlást tett az ENSZ pénzalapjába, amelynek célja a nők elleni erőszak megelőzése, illetve megállítása. Ezen túlmenően 25 ezer dollárral támogatja a kormány a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét, amely arra irányul, hogy humanitárius válságok során ne követhessenek el szexuális vétségeket védtelen emberekkel szemben.

MTI 2019. szeptember 27., péntek 9:00

Róma, 2019. szeptember 21., szombat (MTI) - Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, szombaton Rómában. Orbán Viktor szerint a baloldal be akarja hozni a migránsokat.

A kormányfő felszólalásában válaszolt Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek, aki az eseményen korábban azt mondta: a visegrádi országok nem segítenek Olaszországnak a migrációs politikában. Orbán Viktor közölte: abban viszont nem tud segíteni Magyarország, hogy bárhonnan a területére migránsokat hozhassanak be.

A miniszterelnök kitért rá: az európai egység nagy próbatétel előtt áll, amit a migráció okoz. Vannak ugyanis országok, ahol a migráció sikeres volt, és a népesség egy része már nem a keresztény kultúrához tartozik, így az ő fejükben az van, hogy miként tud együtt élni két teljesen különböző kultúra egy országban. Az európai országok másik részében - így Magyarországon is - azonban "nulla muszlim migráns van" - fogalmazott, hozzátéve: ők azon dolgoznak, hogy ne legyenek ilyen dilemmáik az együttélésről. Hangsúlyozta: minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és ha egy nép úgy dönt, hogy nem akar multikulturális társadalmat, a demokráciában ehhez joga van.

Orbán Viktor szerint több nyugat-európai vezető szerint ha a keresztény többség mellé beengednek attól különböző tömegeket, új társadalom jön létre az összekeveredésből, és magasabb minőségű társadalom alakul ki. Közép-Európa azonban nem így gondolja, mert ebből nem lesz integráció, nem együtt, hanem egymás mellett fogunk élni - mondta.

Arról is beszélt, hogy már a migrációs válság legelején lehetett tudni, hogy 10 migránsból 9 nem menekült, hanem gazdasági migráns. De a baloldalnak van egy szellemi koncepciója, amelynek szolgálatában felhasználja a migrációt: az a célja, hogy Európa hagyja maga mögött a nemzetet és a keresztény életet, és lépjen át egy posztkeresztény korszakba - vélekedett.

Közölte: a baloldalnak érdekeltsége van a migrációban, mert baloldal valójában szavazókat importál, amikor behozza a migránsokat. Azt gondolják, a migránsok sosem fognak egy keresztény alapokon álló politikát támogatni, és ha sokan jönnek, lecsökken, majd megszűnik az esélye, hogy Európában keresztény alapokra politikát építve lehessen többséget szerezni - magyarázta. A miniszterelnök úgy vélte, az is azt mutatja, hogy a baloldali politikusok be akarják hozni a migránsokat, hogy újra napirenden van az elosztási kvóta kérdése.

Kérdésre közölte: a Magyarország elleni bosszúhadjárat és nyomásgyakorlás oka, hogy a migráció ügyében nem engedelmeskedünk Brüsszelnek, és megszűnnének a jogállami problémák, ha befogadnánk a migránsokat. Megjegyezte: "izgalmas napok jönnek a nemzetközi politikában", jön az osztrák, a lengyel választás, Magyarországon önkormányzati választás lesz, és várjuk Olaszországot is, hogy "visszatérjen a klubba".

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt években kidolgoztak egy politika- és államelméleti modellt, felépítették a kereszténydemokrata államot. Ez a modell működik és sikeres, a politikai siker nyilvánvaló, hiszen háromszor egymás után kétharmados többséggel nyerték meg a parlamenti választást. A gazdasági életben is meghozta eredményt - tette hozzá. Kifejtette: három pillérre épül ez a modell, ezek a család, a nemzet és a keresztény szabadság. A modell alapja pedig a 2011-ben elfogadott új keresztény alkotmány - közölte. A családról azt mondta: ez egy férfi és egy nő szövetsége, minden gyermeknek joga van apához és anyához. A kormányfő ismertette a családtámogatási rendszer elemeit, és azt mondta: "ennek ellenére a dolgok nincsenek rendben", mert még mindig sokkal kevesebb gyermek születik, mint amennyire szükség lenne, de ha nem teszünk a negatív demográfiai tendencia ellen, az sosem fordulhat meg. Kijelentette: nem támogat olyan politikát, amely a hiányzó gyermekeket migránsokkal akarja pótolni.

Orbán Viktor a nemzettel kapcsolatban közölte: a nemzet szuverén, nem kényszeríthető semmilyen globális kormányzás törvényei alá, pótolhatatlan érték, amelyet védeni kell. Csak mi mondhatjuk meg, hogy a mi államunk területén ki tartózkodhat - mutatott rá. Hozzátette: mindenhol védik a nemzetet, csak Európában nem, és ezen változtatni kell. A miniszterelnök a keresztény szabadságot úgy magyarázta, hogy jogunk van megvédeni a saját keresztény életformánkat, szabadok vagyunk, hogy megvédjük azt. Az Európai Bizottság új elnöke olyan portfóliót akar létrehozni, amelynek neve az európai életforma védelme, remélhetőleg ez létre is jön a testületben - tette hozzá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az olyan gondolkodásúak, mint "mi Magyarországon és itt Olaszországban", kisebbségben vagyunk az európai politikai elitben, de többségben a nép és az emberek között. Az ellenfeleink nagyok, gazdagok erősek és jól szervezettek, ezért nekünk igazságtalanul nehéz harcot kell vívnunk a jó ügyért  - mondta. Hozzáfűzte: ez így is marad, de nem szabad önsajnálatba esni, hanem annak a mondásnak megfelelően kell élni, hogy "bízzál Istenben és tartsad szárazon a puskaport!"

Azt is mondta: érdemes emlékeztetni magunkat, hogy Európát az tette naggyá, adta meg küldetését a világban, hogy kialakítottunk egy olyan életformát, amelyben az ember a munkájával egyszerre szolgálta a saját érdekét, a hazája javát és Isten dicsőségét. Ennek modern formáját kell megtalálni, hogy ismét nagy legyen Európa - vélekedett.

MTI 2019. szeptember 21., szombat 18:03
 

Budapest, 2019. szeptember 19., csütörtök (MTI) - A magyar emberek együttéreznek a világ szenvedő keresztényeivel, támogatják a kormány segítő törekvését - mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a Nézőpont Intézet legújabb felmérésére hivatkozva, amely szerint a magyarok kétharmada támogatja a kormányzati humanitárius politikát.

Azbej Tristan a kutatást bemutató workshopon arról beszélt: nagy megerősítést jelent, hogy a társadalom támogatja a kormány törekvését. Arra kaptunk újabb bizonyítékot, hogy a magyar emberek együttéreznek a távoli országokban szenvedő keresztényekkel - jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar emberek többsége a szolidaritás mellett helyesen ismeri fel a saját érdekét a migrációs politika kapcsán, azt, hogy "oda kell vinni a segítséget, ahol baj van".

Az államtitkár közölte, november végén megszervezik a második nemzetközi konferenciát a keresztényüldözésről. A tanácskozással a valós humanitárius cselekvés alapjait szeretnék lefektetni. Az a tervük, hogy létrehozzanak egy nemzetközi szövetséget kormányok, nemzetközi civil szervezetek, valamint az Európai Unió és az ENSZ egyes programjainak részvételével, és megoldást találjanak "korunk legnagyobb és legelhallgatottabb" emberi jogi válságára - mondta.

Azbej Tristan emlékeztetett, hogy Magyarország volt az első, amely 2016-ban kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét.

A kutatások szerint a világon töb mint 245 millió ember szenved hátrányos megkülönbözetést vagy üldöztetést keresztény hite miatt, tavaly több mint 4100 keresztény embert gyilkoltak meg - mondta el.

Azbej Tristan kitért arra is, hogy a Hungary Helps program nem csak a keresztényeken segít, de a magyar kormány elsőként gondolta azt, hogy kifejezetten a keresztény emberek helyzetén akar segíteni.

A programról szólva elmondta, hogy a kormány a közvetlen segítségnyújtásban hisz, és ezért az adományokat közvetlenül a keresztény közösségekhez juttatják. Ezzel szeretnék megóvni a közösséghez tartózok életét, az életük színtereit és a megélhetésüket - közölte Azbej Tristan. Kitért arra is, hogy a program legnagyobb összegszerű részét az újjáépítések teszik ki, valamint ösztöndíjprogramot kínálnak magyar egyetemeken fenyegetett külföldi keresztény fiataloknak. Jelenleg mintegy 170 ilyen ösztöndíjas van, és a cél ezzel az, hogy ők, visszatérve, hozzájáruljanak saját közösségük megerősítéséhez - mondta Azbej Tristan.

Rámutatott arra is: a szolidaritás kifejezésének szándéka mellett anyagi érdek is, hogy helybe vigyék a segítséget. Sokkal kisebb forrás szükséges ugyanis a helyben maradás, mint a migráció támogatására.
   

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport Zrt. igazgatója elmondta, a kétezer ember személyes megkérdezésével készült, országosan nem, kor, iskolai végzettség szerint reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, hogy a világ bajbajutott keresztényeit segítő állami programnak milyen a társadalmi támogatottsága. Nagy Dániel kutatásvezető közölte, a felmérés szerint a magyar emberek kétharmada egyetért azzal, hogy jelentős probléma a keresztény emberek üldözése a világban, és egyetért azzal, hogy a kormány támogassa a vallásuk miatt üldözött keresztények megsegítését. Nagyságrendileg 5 millió ember gondolkozik így Magyarországon, és kétmilliónál kevesebben gondolják azt, hogy ez nem egy jelentős probléma - tette hozzá. Nagy Dániel közölte is, hogy minden egyes társadalmi csoportban többségben van az az álláspont, hogy a kormánynak segítséget kell nyújtani. Budapesten is több mint 55 százaléknyian mondták azt, hogy a kormánynak a célra forrásokat kell áldoznia - jegyezte meg. Szólt arról is, hogy az emberek háromnegyede egyetért a kormány álláspontjával, hogy helyben kell segítséget nyújtani, és nem a migráció a megoldás. Az elképzelésnek az ellenzéki, kormánykritikus csoportban is 65 százalékos a támogatottsága - közölte Nagy Dániel, aki úgy értékelt: az üldözött keresztényeknek való segítségnyújtás nemzeti üggyé vált.

MTI 2019. szeptember 19., csütörtök 15:16

Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2019. szeptember 16., hétfő (MTI)

Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében, de az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.
   

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de "nagyon együttműködő" szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.
   

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében. "A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió" - fogalmazott. Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet "aggodalomra ad okot". Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte, a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette magát az ülésen.
 

MTI 2019. szeptember 16., hétfő 20:34

Washington, 2019. szeptember 11., szerda (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök egyik fő célja, hogy Magyarországon soha ne kelljen szembesülni azokkal a liberális politika szülte problémákkal, amelyek szétzilálják a multikulturális nyugati társadalmakat, és vajon nincs igaza ebben, hiszen az országnak így is millió problémája van? - teszi fel a kérdést Rod Dreher a The American Conservative című amerikai lapban megjelent cikkében, miután a múlt héten részt vett a Forum for Christian Communicators című budapesti konferencián.
   

A konferencia után többedmagával vendége volt a miniszterelnöknek hivatalában egy hosszú beszélgetés erejéig. Ha az ember csak a nyugati média leírása alapján ismerné Orbán Viktort, akkor azt gondolná róla, hogy nem egyéb egy maffiózónál. Pedig ha valaki személyesen találkozik vele, akkor kiderül, hogy egy teljesen más ember, mint aminek a média bemutatja az amerikaiaknak: energikus, elviselhetetlenül intelligens, humoros, önkritikus, realista és egyes pillanatokban szinte ölre menne Magyarország és annak érdekei megvédéséért. Orbán az, akinek Donald Trump amerikai elnököt hívei tudni szeretnék (de nem az), és akinek Trumpot ellenségei hiszik (de nem az) - írta Dreher. Ha Trump olyan ügyes és okos volna, mint Orbán, akkor a politikai helyzet az Egyesült Államokban teljesen más volna, vagy sokkal jobb, vagy sokkal rosszabb - nézőpont kérdése - tette hozzá.
   

A kormányfő beszélt arról, hogy 2014 óta "a szókimondás misszióját tölti be", mert rájött, hogy ő az egyetlen szabad ember az európai miniszterelnökök között. Ebben az összefüggésben a szabadság azt jelenti saját magyarázata szerint, hogy erős, egységes parlamenti egység áll a háta mögött. A nyugati politikusok manapság nem mondhatják ki, amit gondolnak - idézte őt Dreher. Orbán Viktor erre példaként azt mondta, hogy a 2015-ben elkezdődött európai migrációs válságra csak a magyar kormány reagált a saját és az európai kereszténység érdekeinek megfelelően - olvasható a hétfőn megjelent cikkben, amelynek címe: Orbán Viktor a keresztények között.
   

A miniszterelnök elmondta: elutasítja a nyugati elitek azon gondolatát, hogy a posztkeresztény, posztnemzeti civilizáció nagyszerű dolog. Ugyanis a fő kérdés most Nyugaton az, hogy tud-e békében élni egy feszültségekkel teli plurális társadalom. "A legfontosabb kérdés azonban az, hogyan lehet gondoskodni arról, hogy ez a kérdés ne merüljön fel" - jelentette ki a kormányfő.
   

Ahhoz, hogy Magyarország kerítést építetett a déli határán a muszlim menekültek távol tartására, a döntő érvet a közel-keleti keresztény vallási vezetők szolgáltatták - magyarázta Orbán. "Ők tudják, mi lesz annak a társadalomnak a sorsa, amelyet meg kell osztani a muszlimokkal" - mondta.
    A vendégek között volt Philip Blond brit közgazdász is, aki egy kérdésében arra célzott: a miniszterelnöknek missziója van Európa reevangelizációjában. A református vallású Orbán Viktor erre úgy válaszolt: az ő nemzedékének feladata a kommunizmus legyőzése volt, a vallási újjászületés már az ezredforduló generációjának feladata lesz. A cikkíró szerint Orbán őszintén beszélt arról, hogy szerinte a magyar társadalom még nem épült fel a kommunizmus elmúlása óta, "még nincs jó formában". Fennmaradásához meg kell erősítenie nemzeti és keresztény identitását, és ez a kettő összetartozik - mondta, hozzátéve: neki mint keresztény poltikusnak az a feladata, hogy ennek a "gyógyulásnak" teret biztosítson. Orbán Viktor azt szeretné, ha azok a nyugatiak, akik vallják eme értékeket, eljönnének Budapestre, ahol szabadon elmondhatják gondolataikat, ahol "intellektuális hazára lelnek". "Én igyekszem kialakítani egy szabad teret ehhez Budapesten" - mondta.
 

MTI 2019. szeptember 11., szerda 11:57

Budapest, 2019. szeptember 5., csütörtök (MTI) - Magyarország biztonsága és határvédelme érdekében a kormány meghosszabbítja a Magyarország egész területére elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön az MTI-vel. A hosszabbításról szóló kormányrendelet megjelent a Magyar Közlöny csütörtöki számában, e szerint a válsághelyzetet 2020. március 7-ig hosszabbítják meg.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írták: az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak, ezért szükség van a határvédelemre. Közölték továbbá: Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak, és újabb tömegek érkeznek, amelyek a balkáni útvonalon akarnak Európa belsejébe jutni. Jelezték: a kerítés és a határvédelem nélkül Magyarország ismét a bevándorlás egyik főútvonala lenne, ahogy a 2015-ös migránsválság idején.

Emlékeztettek arra: az intézkedés speciális jogosítványokat ad az állami, rendvédelmi szerveknek, így garantálható, hogy továbbra is a lehető leghatékonyabban léphessenek fel az illegális bevándorlókkal szemben az országhatár mentén és az ország területén is. A rendőrség az ország területén is folyamatosan rendszeresen azonosít illegális migránsokat, akiket visszaszállít a határkerítéshez - olvasható a közleményben.

Közölték: Magyarország saját erejéből 2015 óta összesen 504 milliárd forintot fordított a határvédelemre, és továbbra is felháborítónak tartják, hogy a távozó Európai Bizottság a határvédelemre fordított kiadások alig több mint 1 százalékát térítené meg Magyarországnak, miközben az "Európa biztonságát veszélyeztető, bevándorlásszervező" civil szervezetekhez (ngo-khoz) "öntik a pénzt".

Hangsúlyozták, hogy a magyar kormány az olasz kormánycsere miatt figyelemmel követi az Afrika és Olaszország közötti migrációs útvonal alakulását is, mert ha az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket, "még súlyosabb migrációs válság lesz Európában".

A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányrendelet értelmében a Magyarország egész területére elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet 2020. március 7-ig hosszabbítják meg. A kormányrendelet 2019. szeptember 6-án lép hatályba. A migrációs válsághelyzetet 2016 márciusában hirdette ki a kormány. Azóta folyamatosan fenntartották az intézkedést.

MTI 2019. szeptember 5., csütörtök 22:10

Budapest, 2019. augusztus 12., hétfő (MTI) - Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a magyar kormány és a Microsoft közötti korrupciós ügy kivizsgálásának érdekében az MSZP - jelentette be a párt frakcióvezető-helyettese hétfőn Budapesten.

Harangozó Tamás a sajtótájékoztatón emlékeztetett: egy amerikai vizsgálat derítette ki, hogy 2013 és 2015 között a Microsoft indokolatlanul nagy kedvezményekkel adott el licenceket és szervizszerződéseket olyan közvetítő cégeknek Magyarországon, amelyek ezeket már piaci áron értékesítették tovább kormányzati intézményeknek, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak és az Országos Rendőr-főkapitányságnak. E-mailek is előkerültek, amelyek szerint a cég magyar vezetői és a kormány tagjai egyeztettek ezekről az üzletekről, így a kormányzati összefonódás és háttér egyértelmű ebben az ügyben - mondta az ellenzéki politikus.
Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, valamint tíz kormányzati szerv, hivatal, hatóság és minisztérium vezetőjéhez is fordult közérdekű bejelentéssel annak érdekében, hogy a közbeszerzési döntőbizottság vizsgálja felül a "nyilvánvalóan elcsalt" közbeszerzést - jelentette be Harangozó Tamás. Közölte, a megkeresést elküldték az Állami Számvevőszék elnökének, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezetőjének, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az innovációs miniszternek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének, a Közbeszerzési Hatóság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a Magyar Államkincstár elnökének, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek.
Harangozó Tamás mindemellett felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt is, hogy szólaljon meg az ügyben, ha már "felmerült a neve egy nemzetközi korrupciós botrányban".

bjr \ ppd \ gry

MTI 2019. augusztus 12., hétfő 13:49

Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: 
    Tusnádfürdő, 2019. július 26., péntek (MTI) - A kormánypártok képviselői egyértelműen elutasították az Európai Egyesült Államok gondolatát egy, a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen pénteken Tusnádfürdőn. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője szintén arról beszélt, nem ért egyet az Európai Egyesült Államok intézményével. 

    Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az unió nem rossz intézmény, ahol mindenki megpróbálja érvényesíteni a saját érdekeit. Ugyanakkor ellenzik az Amerika Egyesült Államok típusú szervezet létrejöttét, mert azt jelentené, hogy a legerősebb országok vezetnék az uniót, és a kisebb országok a perifériára lennének szorítva. Ezért nem támogatják az Európai Egyesült Államok eszméjét - mondta a fideszes képviselő, és kijelentette: ők kizárólag a magyar érdekeket kívánják képviselni. 
    Harrach Péter szerint az erős és versenyképes Európa mindenkinek érdeke, és vita kérdése, hogy ez milyen keretek között valósul meg. Az Európa Egyesült Államokból kimaradnának a nemzeti értékek, a hagyományok, a közösségek, és azok erőltetik ennek gondolatát, akik a nyílt társadalmak hívei. Ez feladott szuverenitás lenne - mutatott rá. 
    Böröcz László az új európai bizottsági elnökre vonatkozó kérdésre azt mondta: a várakozásaik pozitívak, és Ursula von der Leyen eddigi megnyilatkozásait hallva ennek van is alapja. Harrach Péter szerint a jelöltek közül Ursula von der Leyen a legjobb választás volt. 
    Ungár Péter úgy fogalmazott: nem ért egyet az Európai Egyesült Államok intézményével. Van, amiben több közös Európára van szükség, például közös kül- és védelmi politika kell, de ne szóljanak bele a magyar nemzeti alaptantervbe, kulturális kérdésekbe - mondta. 
    Böröcz László szerint 2010 után a parlamenti pártok - egy kis "szektától" eltekintve - bizonyos kérdésekben meg tudtak állapodni, ezek közé tartozott a kettős állampolgárság elfogadása A DK szerinte az egyetlen olyan parlamenti párt, amely ezt a nemzeti minimumot nem tudta a mai napig elfogadni. Ennek fényében nem tartotta meglepőnek, ami az EP-ben történt, ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy ehhez a Momentum is, mint új politikai erő csatlakozott. A politika felelőssége, hogy a nemzeti minimumokat ismét meg tudják teremteni - jegyezte meg. Szerinte azért tudtak ilyen eredményt elérni az EP-választáson, mert nem kényelmesedtek el, minden politikusuk, aktivistájuk kint volt az utcán, mozgósítottak, kikérték az emberek véleményét - vélekedett.
    Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy látta: a hitelesség, a karizmatikus vezető és a fegyelmezettség a hatékony politizálás feltételei. A hitelességet nem kell magyarázni, az, hogy ki a karizmatikus vezető, azt meg látjuk - fogalmazott.
    Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője azt mondta: azt a nemzeti konszenzust, ami minden országban érvényes, a Fidesz rúgta fel, amikor Kovács László uniós biztosi megválasztását nem támogatták. Ha az LMP bekerült volna az EP-be, minden magyar jelöltet támogattak volna, minden pozícióra. Hozzátette: kétségtelenül sok ellenzéki hiba vezetett az elért eredményhez, de bízik abban, hogy az önkormányzati választáson, már nem ilyen eredmény születik, és a Fidesz kisebbségbe kerül. Elismerte, hogy az LMP történelmi válságát éli, de reméli, hogy alkotó szereplő marad a jövőben is. Kitért arra is: nagyon rossznak tartja, amikor a DK a határon túli magyarok ellen hergel, és intoleráns politikát folytat, de ez nagyon hasonlít a Fidesz migrációs politikájához. Jó lenne, ha mindketten abbahagynák - mondta.
    Harrach Péter arra, hogy Ungár Péter szóvá tette, a KDNP önállóan nem mérette meg magát egy ideje választásokon, azt mondta: választóikat a Fidesz-KDNP szövetség mögé állították, több száz erős vidéki szervezetük van, és sok ezer tagjuk. Amikor a KDNP önállóan indult, akkor a kisebbik kormánypárt jelöltje lett a polgármester. Soha semmilyen körülmények között, egyeztetés nélkül a Fideszt nem döfték hátba, korrekt szövetségesek, igyekeznek mindig közös véleményt megfogalmazni - jelentette ki. 
    Böröcz László beszélt arról is, hogy az ellenzék tevékenységét nézve sokszor nehéz helyzetben vannak. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kijelentését hozta egyik példaként, aki azt mondta, a nagyszülői gyed elveszi a nyugdíjasoktól a pihenőidőt. Ezzel és a hasonló kijelentésekkel nehezen tudnak mit kezdeni - mondta a kormánypárti politikus.
    Harrach Péter a parlamentben decemberben történteket, az ellenzéki akciózást rendkívül méltatlannak nevezte. Ungár Péter megjegyezte: a Fidesz kordont bontott, és Magyarország legitim módon megválasztott miniszterelnökének beszédei alatt rendre kivonult.
    Az önkormányzati választásokról szólva a Fidesz frakcióvezető-helyettese rámutatott: Budapestet Tarlós István főpolgármester kiválóan vezeti, kilenc év alatt nem lehet minden problémát megoldani, van még mit fejleszteni. Összehasonlítva a Demszky-korszakkal ég és föld a különbség, s bízik benne, hogy ezt a budapestiek is pontosan látják. Ha elvégzik a kampányban a szükséges munkát, megnyerhetik az önkormányzati választásokat is. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt kapcsán azt mondta, meg kell nézni, mi zajlik Zuglóban. Szerinte Karácsony káoszba döntené Budapestet.
    Harrach Péter úgy látta: Tarlós István pragmatikusan gondolkodik, nem pártérdekeket, hanem Budapest érdekeit szolgálja, nem párt-, hanem városi politikus.
    Ungár Péter szerint nem csak Budapesttel kell foglalkozni, legalább ennyire fontosak a megyei jogú városok, a kisebb települések. Az a kérdés, hogy azon emberek helyett, akik a Fidesz érdekeit képviselik, olyanokat választanak-e, akik a település érdekeit képviselik.

bog \ kpj \ kvs

MTI 2019. július 26., péntek 13:06

Tusnádfürdő, 2019. július 26., péntek (MTI) - A nemzeti megújulás az óvodában kezdődik - mondta Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról volt szó.

Státusz

A miniszteri biztos szerint a legnagyobb nemzetpolitikai program az óvodaprogram, amely mára igazi sikertörténet lett. Grezsa István szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy az óvodában kell elkezdeni a magyar nyelven való beszélgetést, a magyar nyelvű oktatást. 
A 2016-ban indított program 47,6 milliárd forintból valósul meg, amelyből a Kárpát-medencében 152 új óvoda épül, 450-nél többet pedig felújítanak. A miniszteri biztos közölte, most van az új óvodák építésének dandárja. Kárpátalján már átadtak 60 új óvodát, míg 30 átadásra vár.  Grezsa István közölte: a magyar nyelvű óvodákban beíratott gyerekek száma átlépte az 54 ezret. 
    A program zárására - 2020. december 31. - vagy a ciklus végére, 2022-re szeretnék átlépni a 60 ezres létszámot. Érdekességként jegyezte meg, van olyan település Kárpátalján, ahol korábban nem volt magyar óvoda, most viszont nyitottak. A jövőben ovi sportpályákat is készülnek nyitni - fűzte hozzá.
    Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részéről elmondta, az alap figyelemmel kíséri a magyarság megőrzése érdekében indított legnagyobb beavatkozást a tervezéstől a kivitelezésig, egészen a fenntartási időszak végéig. 
 

Költségemelkedés

A program kezdete óta 30 százalékos béremelés volt a közszférában, ami maga után vonta az építőipar, a szolgáltatások árának növekedését, ami miatt kiegészítő támogatást kértek az érintettek az anyaországtól. A költségek növekedését okozta a forint-euró árfolyam változása is, hiszen a tervezéskor 309-311 forintos euróval számoltak, ám tavaly már 330 forint volt az euró - mondta. Hajnal Jenő, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke is elégedetten szólt a programról, amely Újvidéken és Szabadkán bölcsődeindítással is kiegészült. Utóbbi helyen magyar nyelvű logopédiai képzés is indul, amely korábban nem volt. 

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke bejelentette, 140 önkormányzati óvoda kapott támogatást a magyar nyelvű oktatásra, közülük Komáromban és Martoson adták át új intézményt júliusban. 

Fenntarthatóság

A fenntartás komoly anyagi terhet jelent, különösen ott, ahol többségben vannak a szlovák képviselők az önkormányzatokban - közölte.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mentális szempontból is fontos a magyar nyelvű óvoda, hiszen abban a korban alakulnak ki a barátságok, a kötődések. Érdekességként jegyezte meg, hogy sokan választják az ukránok közül is a magyar nyelvű oktatást.

bnyg \ bil \ bpt

MTI 2019. július 26., péntek 16:07

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Tusnádfürdő, 2019. július 25., csütörtök (MTI) - Újabb jelentős összegű támogatást ítélt meg a magyar kormány a vajdasági magyarság nemzeti jelentőségű fejlesztéseire és programjaira - jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői helyszínén.

A július 8-án hozott kormányhatározat idén 1 milliárd 89 millió forintos támogatást biztosít a megkezdett beruházások befejezésére és újabbak elkezdésére, jövőre további 325 millió, 2021-ben pedig 290 millió forint áll majd a vajdasági magyarság rendelkezésére.
A kétezres évek fordulóján Szerbia nagyon nehéz gazdasági, politikai, és társadalmi válságban volt, az ottani magyarság élete, fizikai léte is kérdésessé vált, ám erre a közösség nem a szülőföld elhagyásával válaszolt, hanem kitartott, és minden szempontból fejlődni tudott az összefogásban keresve a kilábalás útját - idézte fel Potápi Árpád János.
Az államtitkár szerint az utóbbi két évtizedben ez a nemzetrész járta be a legnagyobb fejlődést, és a vajdasági magyarság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia és Magyarország óriási előrelépést tett a történelmi megbékélés útján. Hozzátette: ebben a munkában kimagasló szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).
A most megítélt kormánytámogatásból 11 kiemelt jelentőségű projekt fog megvalósulni. Ezek közül a Tusványoson tartott sajtóértekezleten Pásztor István, a VMSZ elnöke egyebek mellett a noszai művelődési ház befejezésére megítélt 87 millió forintos, a bácsfeketehegyi Bányai János emlékház kialakításának befejezésére megítélt 110 millió forintos, az életveszélyessé vált verbászi evangélikus templom felújítására elkülönített 100 millió forintos és a XIII. századi aracsi pusztatemplom konzerválását célzó 250 millió forintos támogatást emelte ki.

A VMSZ elnöke rámutatott: a vajdasági magyarok nem mondanak le az őket szerbiai adófizetőkként megillető költségvetési forrásokról sem, a magyar nemzetpolitikának köszönhetően  pedig az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában "előnyt jelent magyarnak lenni".
A vajdasági magyarság alapállása, hogy megőrizze identitását, ugyanakkor elkötelezett Szerbia előrehaladása mellett - hangsúlyozta Pásztor István. Hozzátette: ellentétben a többi határon túli magyar közösség helyzetével, Szerbiában a többségi nemzet nem biztonsági kockázatként tekint a magyarságra, hanem megbecsüli a közösséget és számít rá az országépítésben. Ennek a kivételes helyzetnek a kialakításában mind a szerb, mind a magyar kormánynak, de magának a vajdasági magyar közösségnek is fontos szerepe volt - állapította meg Pásztor István.
Megköszönve az anyaország politikai, erkölcsi, és anyagi támogatását, a VMSZ elnöke kifejezte meggyőződését: a két ország közötti "tojáshéjakon mozgó" kapcsolatépítés eredményeképp ma már Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia és Szerbiának nincs jobb szomszédja mint Magyarország.
"Pár év alatt egy olyan utat tettünk meg, ami európai kitekintésben talán a francia-német megbékéléshez hasonlítható (...) Ez egy hihetetlenül nagy közös eredmény, mert hogyha Magyarországnak ilyen múlttal sikerült ilyen kapcsolatokat kiépíteni Szerbiával, akkor az, hogy ez nem sikerül Romániával, Ukrajnával vagy Szlovákiával, az nem Magyarország hibája" - jelentette ki a Pásztor István. 
A VMSZ elnöke szerint a megbékélés legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyarság, ezért a közösség számára életbevágó úgy politizálni, hogy ezt a viszonyt fenn tudja tartani és tovább tudja fejleszteni.

hbl \ kvs

MTI 2019. július 25., csütörtök 10:44

Budapest, 2019. július 22., hétfő (MTI) - Ismételten kiderült, hogy a bevándorláspárti erők kötelezővé akarják tenni a világ legveszélyesebb migrációs dokumentumát, az ENSZ Globális Migrációs Csomagját - nyilatkozta Szijjártó Péter hétfőn az MTI-nek.
    A külügyminiszter hangsúlyozta: az ENSZ közgyűlése szavazott a tavaly decemberben elfogadott Globális Migrációs Csomag utókövetési mechanizmusáról, a szavazáson 118 ország voksolt igennel, 5 ország - Magyarország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Izrael és Észtország nemmel, 13-an tartózkodtak, és 57 ország nem vett részt a szavazáson.
    Az ENSZ Globális Migrációs Csomagjának végrehajtását nem szavazták meg a V4-országok - a csehek tartózkodtak, a szlovákok nem jelentek meg a szavazáson - ami jól mutatja szövetségünk egységét - mondta Szijjártó Péter, majd emlékeztetett: az öt elutasító ország közül négy már a tavaly decemberi elfogadásnál is nemmel szavazott a migrációs csomagra, és most a csomag végrehajtására már Észtország is nemet mondott.
    Szijjártó Péter szerint a jövőben is arra kell felkészülnünk, hogy a brüsszeli és az ENSZ-ben dolgozó bevándorláspárti bürokraták mindent meg fognak tenni azért, hogy a migrációs csomagot a világon mindenhol kötelezővé tegyék, ha egészben nem ment, akkor részenként próbálják meg ráerőltetni az országokra. A külügyminiszter hangsúlyozta: amit az ENSZ elfogad, az a nemzetközi jogalkotás és a bírói gyakorlat részévé válik, ezért szüntelenül harcolni kell a bevándorláspárti javaslatok ellen. Szijjártó Péter megállapodott a lengyel belügy- és az észt külügyminiszterrel egy állandó figyelmeztetési mechanizmusról, amelynek keretében már a kezdeti fázisokban "ellene tudunk menni az ilyen bevándorláspárti javaslatoknak, akár az ENSZ-ben, akár Brüsszelben születnek."
btiv \ kvs

MTI 2019. július 22., hétfő 13:53

Brüsszel, 2019. július 19., péntek (MTI) - Az Európai Bizottság a Törökországban tartózkodó menekültek és az őket befogadó helyi közösségek szükségleteinek támogatására 2016-ban megítélt 6 milliárd eurós (mintegy 1920 milliárd forint) forrás következő, 1,41 milliárd eurós részletének folyósításáról döntött - közölte az uniós bizottság pénteken.
    Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közölte, az új források elosztásával az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja Törökországot a menekültek fogadásában és ellátásában. 
    Az Európai Unió menekültügyi programja keretében odaítélt támogatás elsősorban az egészségügyi ellátás és a biztonság javítására, valamint infrastrukturális fejlesztésekre összpontosít. Jelentősen javítja a török menekülttáborokban tartózkodó mintegy egymillió szíriai életkörülményeit, és hozzájárul az oktatáshoz is.
    Tájékoztatása szerint a pénteken elfogadott intézkedéssel 5,6 milliárd euróra emelkedett a megítélt segélyből folyósított támogatás mértéke, a fennmaradó összegről várhatóan a nyár folyamán születik döntés.
    Elmondta azt is, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek az érintett török hatóságokkal és partnerekkel egy újabb segélymegállapodás megkötése érdekében. Az újabb jelentős anyagi hozzájárulást rögzítő, legkésőbb 2025 közepéig tartó intézkedéseket tartalmazó egyezményeket 2020 végéig alá kell írni - tette hozzá.

Budapest, 2019. július 17., szerda (MTI) - Már nem érkeznek migránsok jelentős számban Magyarországra, ezért újra kellene gondolni azoknak az intézkedéseknek a fenntartását, amelyeket a korábbi válsághelyzetben hoztak - mondta Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó, független különleges jelentéstevője szerdán Budapesten.

    Felipe González Morales július 10. és 17. között folytatott megbeszéléseket Magyarországon. A jelentéstevő az ország hatályos törvényeit, szakpolitikáját és gyakorlatát, valamint ezeknek a migránsok emberi jogaira gyakorolt hatását vizsgálta.
    Hangsúlyozta: a magyar migrációs politikában a biztonság az első számú szempont, viszont már nem áll fenn az a néhány évvel ezelőtti helyzet, amely ezt indokolná. A migránsok emberi jogai kevés figyelmet kapnak - tette hozzá.
    Közölte: a "válsághelyzetet" folyamatosan meghosszabbítják, és jelenleg szeptember 7-ig érvényes. Ezen időszak közelgő lejáratát tekintve azt ajánlotta Magyarországnak, hogy értékelje újra a tényleges migrációs helyzetet, szüntesse meg a válsághelyzetet és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseket.
    Az ENSZ-tisztviselő kitért a tranzitzónák helyzetére. Azt mondta: rendkívül szigorú előírások vannak a tranzitzónákban.
    Közölte: jelenleg a tranzitzónákban mintegy 280 ember tartózkodik, legtöbbjük olyan család, amely évek óta úton van. A tranzitzónák lakóinak több mint 60 százaléka gyermek. A gyermekeknek különösen fontos megfelelő körülményeket teremteni - vélekedett.
    Felipe González Morales szerint hatékonyabb jogi segítséget kell biztosítani a tranzitzónában, továbbá meg kell adni a külső ellenőrzés lehetőségét.
    Arról is beszélt, hogy a civil szervezetek szerepe elődleges az emberi jogok garantálásában, ezért fontos, hogy szabadon tevékenykedhessenek. Kifogásolta, hogy a bevándorlási különadót vezettek be a civil szervezeteknek. Az elmúlt években a migránsok jogaiért dolgozó civil szervezetek több akadállyal szembesültek Magyarországon - fűzte hozzá.
    A vendégmunkásokra utalva a jelentéstevő azt is felvetette, hogy a migráns munkavállalók hozzá tudnának járulni a munkaerőhiány csökkentéséhez. Magyarország lehetővé teszi, hogy más országokból egyre több "migráns munkavállaló" érkezzen - mondta.
    Kiemelte: az a tény, hogy az országban egyre nagyobb számban tartózkodnak migránsok, megköveteli a migránsellenes retorika sürgős vizsgálatát, mivel ez kedvezőtlen hatással lehet a migránsok mindennapi életére, és ezáltal hátráltatja társadalmi integrációjukat is.
    Felipe González Morales elmondta: a magyar hatóságok látogatása előtt és alatt együttműködők voltak, szabad hozzáférést biztosítottak minden létesítményhez. Nyolcnapos látogatása során találkozott az illetékes kormányzati szervekkel, a bíróság, ENSZ-ügynökségek, a Frontex (az európai uniós part- és határvédelmi ügynökség) és civil szervezetek képviselőivel, migránsokkal, valamint felkeresett olyan létesítményeket, ahol migránsokat helyeztek el.

bbkr \ bki \ kvs

MTI 2019. július 17., szerda 18:15

    Budapest, 2019. június 18., kedd (MTI) - A migráció Európára és Afrikára gyakorolt hatásairól valamint a keresztényüldözésről volt szó Orbán Viktor miniszterelnök és etióp keresztény vezetők tárgyalásán Budapesten, a Karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kedden.

    Orbán Viktor, valamint Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója megbeszélésére eredetileg idén tavasszal került volna sor, ám a március 10-én történt etióp légi katasztrófa, illetve az ennek kapcsán Etiópiában elrendelt nemzeti gyász miatt a látogatás elhalasztásáról döntöttek.
    A keddi tárgyaláson az etióp keresztény vezetők a magyar miniszterelnöknek kifejtették: egyházaik ellenzik a kivándorlást az afrikai országokból; azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak. Mint fogalmaztak, a szülőföldjüket elhagyók kiszolgáltatottakká, embercsempészek "játékszereivé" válnak. Elismeréssel szóltak arról, hogy Magyarország számos etiópiai fiatalnak biztosított ösztöndíjat, akik tanulmányaik befejezése után hazatértek, hogy szolgálják országukat. A bíboros köszönetet mondott mind az etióp kormánynak, mind Magyarországnak ezért a lehetőségért, valamint azért is, hogy a magyar kormány anyagilag támogatja egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését - mondta Havasi Bertalan.
    A megbeszélésen egyetértettek, hogy Európának törekednie kellene arra, hogy hű maradjon keresztény örökségéhez. A Nyugatnak nem szabadna szégyellnie kereszténynek lenni, akár válságok idején, akár jobb időkben - hangzott el.
    Etiópia lakossága közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő 30 ország közé tartozik - ismertette a sajtófőnök.
 

blni \ gry

MTI 2019. június 18., kedd 10:39

Hallgassa vissza Orbán Viktor miniszterelnök úr június 14-i www.mediaklikk.hu/miniszterelnoki-interjuk/cikk/2019/06/14/orban-viktor-miniszterelnoki-interju-jo-reggelt-magyarorszag-junius-14/>Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzott interjúját, vagy olvassa el azt a miniszterelnok.hu-n! 

Én három dolgot vállaltam, hogy csak olyan dokumentumokat és olyan vezetőket fogunk támogatni, amely egyértelműen hitet tesz a migráció megállítása mellett. Amiből az is következik, hogy a migrációt támogató személyeket, mint Soros György, az ő maffiaszerű hálózatát, ezeket az NGO-kat vissza kell szorítani, kijjebb kell tolni az európai döntéshozatalból, mert túlságosan nagy befolyást gyakorolnak a brüsszeli bürokratákra és rajtuk keresztül aztán az európai politikára. Tehát nagyon fontos, hogy olyan dokumentumot fogadjunk el, amelyben szerepel a bevándorlás megállítása. Meg kell adni a tiszteletet a nemzeteknek, erről mindenképpen beszélni kell, hogy a jövőben azt nem lehet megtenni úgy, ahogy Timmermans is tette, ideológiai okokból, kénye-kedve szerint rángat, sérteget nemzeteket. Ez egy rossz gyakorlat, ezt abba kell hagyni. Ez, remélem, most néhány embernek a fejébe meg az állásába kerül, hogy így viselkedtek az elmúlt öt évben, és most meg fogjuk mutatni, hogy aki így viselkedik, annak nincs európai karrierje. Az nem számíthat, aki tiszteletlen a nemzetekkel szemben, az nem reménykedhet abban, hogy utána megbízást kap ugyanazoktól a tagállamoktól, akiket korábban egyébként igazságtalanul megrángatott. Aztán a harmadik fontos dolog, hogy a keresztény kultúráról nem szabad elfeledkezni. Ez most nem arról szól, hogy kinek milyen személyes viszonya van a Jóistenhez, hanem arról van szó, hogy van egy kétezer év alatt kihordott és felépített kultúrája Európának, ebből a kultúrából egy bizonyos európai életmód alakult ki, ennek értékei vannak, ez fontos, megőrzendő és ez feladata a politikusoknak is. A közösségeinket, a családot, az egyén méltóságát, a nemzetet – ezek mind a keresztény kultúrának a termékei –, ezeket meg kell védenünk. A harmadik dolog, ami fontos, hogy a tagállamoknak a gazdaságpolitikai függetlenségét tiszteletben kell tartani, tehát nem lehet ráerőszakolni egységes gazdaságpolitikát egymástól rendkívüli mértékben különböző országokra. Tehát mi nem akarjuk, hogy brüsszeli bürokraták álmodják meg és kényszerítsék ránk, hogy milyen adórendszerünk legyen vagy hogy hogyan nézzen ki a magyar költségvetés. Tehát a gazdasági szuverenitást meg kell védeni, és azt tiszteletben kell tartani a leendő vezetőknek. Nagyjából ezek azok az irányok, amelyek Magyarország számára fontosak.

    Brüsszel/Strasbourg, 2019. június 12., szerda (MTI) - Magyarország mihamarabb biztosítson kompenzációs jogorvoslatot a túlzottan elhúzódó polgári és büntetőjogi eljárások által érintettek számára - erre szólította fel a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága kedden kiadott állásfoglalásában a magyar hatóságokat.
    Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) született ítéletek végrehajtását is ellenőrző ET-testület emellett arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy e hónap végéig mutassanak be konkrét ütemtervet a kompenzációs jogorvoslatok folyamatára vonatkozóan, és nyújtsanak folyamatos tájékoztatást a jogalkotási folyamat minden lényeges fejleményéről, az előrehaladás nyomon követése érdekében.
    A Miniszteri Bizottság arra emlékeztetette Magyarországot, hogy az EJEB ítéleteinek végrehajtása kötelező, azok elhúzódása "indokolatlan terheket ró a bíróságra". Az ítéletek tagállami végrehajtásának elhúzódása vagy az ítéletek nem teljesítése az esetek nagy száma miatt "komoly fenyegetést jelent a rendszer hatékonyságára" - írták.
    Mint közölték, a testület 36 magyarországi esetben tárt fel túlzottan elhúzódó büntetőeljárást, illetve a hatékony jogorvoslat hiányát. Bizonyos ítéletek esetében több éve lejárt a hatékony belföldi jogorvoslat vagy az ilyen jogorvoslatok kombinációjának bevezetési határideje.
    A tájékoztatás szerint az Európa Tanács tavaly határozatban kérte fel a magyar hatóságokat: fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a túlzottan hosszadalmas bírósági eljárásokra vonatkozó kompenzációs jogorvoslat bevezetését célzó jogalkotási folyamat a korábban bemutatott ütemterv szerint, 2018. október végéig lezáruljon. Amellett, hogy a magyar hatóságok aktívan és konstruktívan működtek együtt az Európa Tanács szakértőivel, a Miniszteri Bizottság megjegyezte, a meghosszabbított, márciusi határidőig sem érkezett ütemterv az elmaradt határozatok végrehajtására vonatkozóan.
    A szakértők aláhúzták, Magyarország egyike az Európa Tanács azon kevés tagállamának, amely túlzottan hosszú bírósági eljárásokkal szembesül, és amely nem vezetett be hatékony jogorvoslatot e tekintetben. Az igazságszolgáltatás túlzott késedelme komoly veszélyt jelent a jogállamiság tiszteletben tartására - tették hozzá.
kgsz \ kvb \ kvs

MTI 2019. június 12., szerda 14:48