Teljes
Tézis: Maradjon egykulcsos (nem progresszív) a személyi jövedelemadó!...
Vagyis a jövedelem emelkedésével ne emelkedjen a fizetendő személyi jövedelemadó %-ának aránya.
Fotó forrása: Facebook, illusztárició
A minimálbérre bejelentett gazdag vállalkozókat nem érintené az adóemelés, csak ha az osztalékadót is párhuzamosan emelik
A három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka a 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform nyertesének számít...
Az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben.
EU-s összehasonlításban a közép és magas jövedelműek túl lennének adóztatva...
A közepes és magas jövedelemmel rendelkezők széles tömegei 2011 előtt európai mértékkel mérve túl voltak adóztatva. A jövedelemadók európai uniós összehasonlításban túlzóak voltak, már az átlagjövedelmek adóterhelése is túllépte az európai átlagot, míg a magas jövedelműek adója 13 százalékponttal volt magasabb az európai uniós átlagnál. Magyarországon a középosztály és a felső jövedelmi osztály átlagon felül viselte az adóterheket, és az egykulcsos adó ezt a teljesítmény-visszafogó helyzetet szüntette meg.
A létminimum összege alatt adóztatni erkölcstelen dolog, hiszen ott a teherviselő képessége az adózónak nulla
Az egykulcsos rendszer nem eléggé ösztönzi a gazdagokat a munkára, munka helyett a szabadidőt választják...
A munkagazdaságtan egyik fontos következtetése, hogy míg az alacsony jövedelműeket a bérük növekedése több munka vállalására ösztönzi, a magas jövedelműeknél ez a hatás megfordul: bérnövekedés esetén inkább lemondanak munkaidejük egy részéről, és ahelyett a szabadidőt választják. A progresszív adó az alacsony jövedelműek számára alacsony adókulccsal jár, így csak kismértékben csökkenti a bérnövekedés fent leírt hatását; magas jövedelműeknél viszont a nagy adókulcsok éppenhogy a munkára való ösztönzést erősítik.
A magasabb kulcsok/sávok ösztönzően hathatnak arra, hogy az emberek ne dolgozzanak többet
A magas bérigényű dolgozók távozhatnak a munkaerőpiacról...
Bizonyos egyének csak magas bérek mellett vállalnak egyáltalán munkát. A magas bérekre kivetett nagymértékű adó miatt könnyen előfordulhat, hogy ezen személyek nagy része nem fog belépni a munkaerőpiacra, ami természetesen társadalmi veszteséggel jár.
Az alacsony képzettségűek foglalkoztatását nehezítő magas adóék
A gazdagok több adót fizetnek egykulcsos rendszernél is, viszont ugyanolyan arányban részesülnek a közjóból
A leggazdagabbak magánkórházakat, magániskolákat stb. vesznek igénybe, így még inkább kisebb arányban részesülnek a közjóból
Nem lenne etikus, ha azonos/több munkával szerzett magasabb jövedelem magasabban adózna
Az adócsalásokat kompenzálnák a progresszív adók...
Nem irreális a feltételezés, hogy a magasabb jövedelműek statisztikailag nagyobb mértékben követnek el adócsalásokat, mint a szegényebbek, mert lehetőségük nyílik a csalás „technikáinak” alaposabb megismerésére és alkalmazására. Ekkor viszont a progresszív adók ezeket az adócsalásokat ellensúlyozzák.
Nem éri meg annyira adót csalni vagy törvényes jövedelem-leplező módszereket alkalmazni, több lesz az adó...
A progresszív adók növelik az adócsalás és törvényes jövedelem-leplező módszerek jövedelmezőségét. Az egykulcsos adó esetén ezzel szemben kevésbé éri meg ezeket a módszereket alkalmazni, így ez az adócsalás csökkentésenek is egy hatékony módszere. Ez az egyik oka annak is, hogy az egykulcsos rendszerben a felső adókulcsok csökkenése ellenére is a teljes adóbevétel növekedhet.
Nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy azokban az országokban alacsonyabb lenne az adóelkerülés, ahol egykulcsos az adórendszer, vagy ahol alacsonyabbak az adók...
Egyszerűen azért, mert az adóelkerülés sokkal inkább függ az állami szolgáltatások minőségétől, mint az adórendszertől. Az adózási morálon sokkal többet javít, ha az emberek azt látják, hogy az legalább olyan felelősen bánik a pénzükkel, mint ők a jövedelem náluk maradt pénzével. Az adózási morált sokkal inkább kell félteni az omladozó szociális intézményektől és a válság idején is erőltetett látványberuházásoktól. Az adózási morál akkor van veszélyben, ha az állam elsősorban nem kiérdemelni, hanem kikényszeríteni akarja az adófizetést.
Az egykulcsos jövedelemadóból származó állami adóbevétel már évek óta meghaladja az elkerülésre ösztönző kétkulcsosból származóét
A magas bérigényű, jó képességű munkavállalók emigrálhatnak olyan országokba, ahol nem büntet az adórendszer...
A társadalom jó képességű tagjai (például tudósok) természetesen az átlagnál magasabb bérekre számíthatnak. A magas jövedelműekre rótt nagyobb adóterhek azonban „elijeszthetik” őket, így kivándorolhatnak más, alacsonyabb adókulcsokkal rendelkező országokba, például az Egyesült Államokba.
A szegényeket érintő adócsökkentés jobban növelné a fogyasztást, felpörgetné a gazdaságot...
Az alacsonyabb jövedelműek bevételeik nagyobb részét költik fogyasztásra, mint a gazdagabbak. Ha feltesszük, hogy az adókulcsok kezdetben egyformák (tehát az adó egykulcsos, proporcionális), és a kormány adócsökkentést tervez, de nem olyan mértékűt, hogy mind a szegények, mind a gazdagok részesedhessenek belőle, akkor célszerűbb a szegények adóját mérsékelni, mert az nagyobb mértékben növeli a fogyasztást. A végeredmény egy progresszív rendszer lesz.
A középosztály megtakarításai csökkennének, és csökkenne a beruházási arány
A többkulcsos rendszer bonyolítaná az adórendszert, csökkenti a gazdasági hatékonyságot
Az adórendszer az SZJA bonyolítása nélkül is bonyolult...
Az adórendszer toldozgatott-foldozgatott, átláthatatlan rendszer, melyben több a kivétel, mint a normális ügymenet. Az elmúlt tíz évben nem sokkal jutottunk közelebb a söralátét méretű adóbevalláshoz.
A multinacionális tőke szívesebben áramlik olyan országokba, ahol az adórendszer egyszerű.
Az állam feladata a jövedelmek társadalmon belüli igazságos újraelosztása...
Akkor igazságos, ha eredményeképp a gazdagoktól jövedelem csoportosul át a szegényekhez (vagyis csökkennek a társadalmi különbségek).
A szociális kiadásokban/minimálbérben kellene megjelennie az igazságos jövedelem újraelosztásnak, nem az adórendszerben
Recessziókor, amikor a jövedelmek csökkennek a többkulcsos rendszer miatt kisebb lenne a jövedelemcsökkenés...
A progresszív adórendszer az automatikus stabilizátorok egyike. Recesszió idején a jövedelmek mérséklődnek, viszont ezzel párhuzamosan az adókulcs is kisebb lesz, így a nettó jövedelmek mégsem csökkennek olyan mértékben, mint akkor, ha az adókulcs konstans volna. Vagyis a gazdasági válságok nem lesznek olyan mélyek, mint abban az esetben, ha az adórendszer nem lenne progresszív.
Feladata, hogy nyomozzon és vádat emeljen olyan csalások és hasonló bűncselekmények ügyében, amelyeket az EU költségvetésével szemben, vagy az EU pénzügyi érdekeit sértve követnek el, illetve fellépjen a határokon átnyúló ÁFA csalások ellen.
Az adóigazgatást érintő döntések egyhangúságot igényelnek...
Magyarország tehát nem tudja támogatni a szabályozás létrejöttét, mivel az áfa-bevételek több, mint 95 százaléka a nemzeti költségvetésbe folyik és így a szubszidiaritás és az arányosság elvét is sérti, ezáltal felvethet szuverenitási aggályokat is.
Döntést a nemzeti/magyar bíróság hoz, az EU Ügyészség csak vádat emelhet, nyomozhat...
Az Európai Ügyészség intézkedései a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság előtt megtámadhatók. Továbbá az illetékes nemzeti igazságügyi hatóság felel majd az Európai Ügyészség nyomozati intézkedéseinek előzetes engedélyezéséért, amennyiben ezt a nemzeti jog és az uniós jogszabályok előírják. Az Európai Unió Bíróságának véleménye – mint minden esetben – előzetes döntéshozatali eljárás keretében kikérhető.
Magyarország az utóbbi tíz évben növekedési rekordot döntött, és csökkentette az államadósságát. Ha az országban rendszerszintű korrupció lenne, ez nem lett volna lehetséges
Kínában masszív korrupció van, mégis fejlődik a gazdaság...
Hosszú évtizedek mindent átható korrupciója semmiképpen nem tette lehetetlenné a masszív gazdasági fejlődést.
Túl drága, felesleges párhuzamos szervezet jönne létre...
Az Európai Unióban ma is vannak az igazságügyi és bűnügyi együttműködéssel foglalkozó szervek és eljárási mechanizmusok. Ezek közül a legjelentősebb az EUROJUST, amelynek 2017-es költségvetése 50.000.000 euró volt.
Az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos, határokon átnyúló csalások, amelyek évente legalább 50 milliárd EUR bevételkiesést jelentenek a nemzeti költségvetések és ezen keresztül az adófizetők számára.
Ennél magasabb károkozókra sem hoztak létre külön hivatalt, pl. fancia légszennyezési károk...
A francia Szenátus 2015. júliusi jelentése szerint 101,3 milliárd euró mértékű az a kár, amit a környezetszennyezés (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés) közül egyedül a légszennyezés okoz. Csak Franciaországban. Egyetlen évben. Ez mégsem váltja ki az uniós döntéshozók elhatározását közös európai büntetőjogi intézményrendszer felállítására – vagy legalább a környezetkárosításnak az EPPO hatáskörébe vonására.
Magyarországnak van saját ügyészsége, bírósága, törvényi szabályozása...
Magyarországnak "magasan fejlett" az ügyészsége. "Ez nemzeti önrendelkezés kérdése is"
A tagállamok nem mindig teszik meg az uniós költségvetést károsító bűncselekményekkel szembeni fellépéshez szükséges intézkedéseket...
Ma az OLAF által a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak átadott ügyeknek csupán egyötöde vezet elítéléshez. Ráadásul tagállamonként jelentősen eltérő az elítélések aránya.
A tagállamon belül erodálja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat...
Miért fogadná el a polgár egyik vagy másik döntést bármely köztörvényes büntető ügyben, ha a „az Unió”
maga deklarálta, hogy „a saját ügyei” tekintetében elégtelennek tartja a feladatra a tagállami hatóságokat.
A nemzeti igazságügyi hatóságok fellépése továbbra is gyakran lassú, az átlagos elítélési arányok alacsonyak
Túl sok idő és humánerőforrást igényelne...
Nemzeti szinten úgy tekinthetik, hogy az uniós költségvetés kárára elkövetett csalással szembeni fellépés túl sok időt és humánerőforrást igényel. A tagállamok közötti eredményes együttműködést megnehezítik a büntetőjogi rendszerek eltérései, a joghatóság bizonytalansága, a nehézkes és időigényes jogsegély-eljárások, a nyelvi problémák, az erőforrások hiánya és az eltérő prioritások.
Csak a rájuk tartozó nemzeti vonatkozásat vizsgálhatják...
Egyes esetekben a nemzeti hatóságok úgy is dönthetnek, hogy a bűncselekménynek csak a „rájuk tartozó” nemzeti vonatkozásait vizsgálják, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi csalási ügy esetleg jóval tágabb összefüggéseit.
A tagállamok nyomozati és ügyészségi erőforrásainak egyesítésével gyors döntéshozatal biztosítható
A vádemelésekkel indokolatlanul keverhetnek bele lejárató kampányba hazai politikusokat
Nemcsak a magyar ügyészségnek lenne joga vádemelést kezdeményezni, így az igazságszolgáltatás nem függene a magyar kormány által kinevezett főügyésztől
Nem a magyar legfőbb ügyész nevezi ki az európai ügyészeket
Ügyészeket delegálhat Magyarország is az EU Ügyészségbe
A tagországok csak a saját ügyészi állományukban lévő ügyészek közül delegálhatnak...
Az EU határozata kifejezetten kiköti, hogy a tagországok csak a saját ügyészi állományukban lévő ügyészek közül delegálhatják az európai ügyészeket.
A már meglévő OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), az Eurojust és az Europol bőven elegendő az ilyen bűncselekmények felderítésére
Amikor ezekbe beléptünk, nem féltettük a szuverenitásunkat?
Ezek a közös európai szervezetek nem nyomozhatnak és nem emelhetnek vádat...
A meglévő uniós szervek – az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal), az Eurojust (a büntető igazságügyi együttműködés európai ügynöksége) és az Europol (az Európai Rendőrségi Hivatal) – nem rendelkeznek jogkörrel bűnügyi nyomozás lefolytatására vagy arra, hogy csalással kapcsolatos ügyben vádat emeljenek. Az OLAF jogköre csak arra terjed ki, hogy igazgatási vizsgálatainak eredményeit az illetékes nemzeti hatóságoknak továbbítsa, amelyek ezt követően önállóan határoznak arról, hogy az OLAF megállapításai alapján kívánnak-e büntetőeljárást indítani.
Több tagállamot érintő ügyek nem egységes eredménnyel zárulnak...
Egy ügyben az OLAF információkat továbbított a német és a bolgár hatóságoknak olyan német és bolgár állampolgárokról, akik (az állítások szerint) együttműködtek egy csalásban, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ellen irányult. Míg a német eljárás elítéléshez vezetett, a bulgáriai eljárás végén a gyanúsítottakat felmentették.
Eddig is meg voltak a hatóságok jogkörei és eszközei a határon átnyúló csalások nyomozásához
A Cseh Köztársaságból Németországba csempésztek cigarettát. A német büntetőbíróság a cseh rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések felvételeit használta bizonyítékként a gyanúsított elítéléséhez. Bár e bizonyítékra a rendőrség a cseh jogszabályok alapján jogszerűen tett szert, a védőügyvéd azzal érvelt, hogy a telefonlehallgatást engedélyező bírósági végzés hiányában a bizonyítékot a német bíróság nem fogadhatja el.
Közös uniós szabályozás hiányában kérdéses hogy az egyik tagállam joga szerint beszerzett bizonyíték miként használható fel valamely másik tagállam bírósága előtt...
A házkutatás elrendelése Magyarországon akár egyszerű rendőrségi határozattal elrendelhető, szemben Németországgal, ahol erre csak a bíró adhat engedélyt.
Sérti a nemzeti szuverentiást a csatlakozás