Budapest, 2020. december 19., szombat (MTI) - Fokozatosan, "kíméletlen következetességgel" folyik a Soros-terv végrehajtása az európai és a magyar baloldal aktív közreműködésével - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

 

VALÓJÁBAN NINCSEN KITOLONCOLÁS

 

Deutsch Tamás az EP két migrációs állásfoglalására reagálva azt mondta: a két EP-határozat legfontosabb megállapításai szerint a bevándorlás és azon belül az illegális bevándorlás alapvető emberi jog, és az Európai Unióba érkező bevándorlókat szét kell osztani a tagállamok között. Emellett, ha egy illegális bevándorló menekültügyi kérelmét jogerősen elutasítja egy tagországi hatóság, a kitoloncolás előtt olyan garanciális szabályoknak kell érvényesülniük, amelyek azt jelentik, hogy "valójában nincs kitoloncolás" - emelte ki.

 

A Fidesz EP-delegációjának vezetője hozzátette, hogy Dobrev Klára (DK), Cseh Katalin és Donáth Anna (Momentum), valamint további három DK-s európai parlamenti képviselő az EP bevándorláspárti többségének kemény magjához tartozva "lelkesen megszavazta" mindkét határozatot. Közölte: a szavazás is azt mutatja, hogy a magyar baloldali EP-képviselők a magyar polgárok elsöprő többségének álláspontjával szemben le akarják bontani azokat a védelmi eszközöket, amelyek eddig megkímélték Magyarországot az Európában nem kevés problémát okozó illegális bevándorlástól. Hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP képviselői nemmel szavaztak a határozatokra és elmondták, hogy az illegális bevándorlás rossz Európának. Deutsch Tamás közölte: Magyarországon a tömeges illegális bevándorlás elkerülése addig marad fenn, amíg a Fidesz és a KDNP irányítja az országot. Ha Gyurcsány, Gyurcsányné vagy Fekete-Győr kerülnének az ország élére, ennek a helyzetnek vége lenne - emelte ki.

 

PROBLÉMÁS EGYÜTTÉLNI A BEVÁNDORLÓKKAL

 

Ha az ellenzék kerülne hatalomra, az illegális bevándorlók ugyanúgy bejönnének Magyarországra, mint ahogy azt a baloldali kormány megengedi Olaszországban és a mindennapi együttélésben ez ugyanúgy problémát jelentene, mint Németországban. Továbbá ugyanúgy megjelenne a hétköznapi életben a terrorfenyegetettség, mint Bécsben vagy Franciaországban - mondta.

 

FIDESZ ÉS AZ EURÓPAI NÉPPÁRT

 

Deutsch Tamás megerősítette, hogy az EP európai néppárti (EPP) képviselőcsoportjának elnöksége módosítani fogja a frakció működési szabályát. Mindezt úgy kommentálta: "eljött az ideje annak, hogy a szólóban kiróható büntetéseket immár a kollektív büntetések elve is erősítse az Európai Néppártban". Azt mondta: a néppárti frakció többsége régóta része az EP bevándorláspári többségének. Úgy folytatta: a Fidesz azt szeretné, ha a néppárt a világos alapértékeit és az azokra épülő egyértelmű programokat képviselné az Európai Parlamentben. A Fidesz ezt teszi a bevándorlás kérdésében, hiszen a néppárt programja következetesen kiáll az illegális bevándorlás ellen, a külső határok védelméért, és elutasítja az áttelepítés kérdését - mondta.  Kiemelte: "nem Deutsch-ügy van", az Európai Néppárt jövője a kérdés. Abban van véleménykülönbség, hogy lehet-e a baloldal, a liberális oldal és a centrum felé haladó, sodródó néppárti politikát folytatni, ami láthatóan az EPP gyengüléséhez, választási eredményeinek romlásához vezet - vélekedett Deutsch Tamás. Arról, hogy Navracsics Tibor korábbi uniós biztos csatavesztésnek nevezte Deutsch Tamás néppárti jogfosztását, a Fidesz EP-delegációjának vezetője úgy fogalmazott: oda kell figyelni a véleményére. Azt mondta: Navracsics Tibor tapasztalt politikus, jó munkát végzett a Juncker-bizottságban, amit azért tudott elkezdeni, mert a meghallgatásakor őt ért támadások idején a fideszes és KDNP-s képviselők megvédték.

 

ÖNKORMÁNYZATOK

 

A kormánynak az önkormányzatokra vonatkozó adó- és díjemelési tilalmáról szólva hangsúlyozta: azok egyaránt érintik a fideszes és nem fideszes helyhatóságokat is. Kiemelte: a baloldallal szemben a Fidesznek nem az adóemelés, díjemelés és megszorítás a célja, hanem az emberek terheinek csökkentése. Azt mondta: attól nem lesz jó az önkormányzatnak, hogy pluszterheket rak a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetben levő gazdasági társaságok, emberek nyakába. A Fidesz az emberek pártján áll - tette hozzá.

MTI 2020. december 19., szombat 14:56

 

MTI fotó

Budapest, 2020. december 19. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációvezetője sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament migrációs állásfoglalásáról a Képviselői Irodaházban, Budapesten 2020. december 19-én. Fokozatosan, "kíméletlen következetességgel" folyik a Soros-terv végrehajtása az európai és a magyar baloldal aktív közreműködésével - jelentette ki Deutsch Tamás. MTI/Mohai Balázs

Budapest, 2020. december 16., szerda (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

 

 

A baráti találkozón a magyar kormányfő és a szír pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett. II. Efrém Ignác pátriárka nagyrabecsülését fejezte ki a magyaroknak az üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítéseikért, egyben köszönetet mondott az épület használatának felajánlásáért - mondta a sajtófőnök.

 

 

Havasi Bertalan emlékeztetett: a magyar kormány a Hungary Helps Program keretében immár negyedik éve nyújt életmentő segítséget a hitük miatt üldöztetést szenvedő keresztény közösségeknek szerte a világon. A magyar támogatásnak köszönhetően valósultak meg a szír ortodox egyház szíriai, iraki, jordániai és libanoni humanitárius projektjei is, melyek hosszú távon biztosítják a helyi keresztény közösségek szülőföldön való megmaradását.

Budapest, 2020. október 17., szombat (MTI) - Amikor az állam forrást ad egy egyházi intézmény építésére vagy fenntartására, akkor a pénzt a legjobb helyre teszi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Budapest XXII. kerületében lévő Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új középiskolai épületének átadása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten.

 

A MAGYAR CÉLOK TELJESÍTÉSÉBEN SEGÍT AZ EGYHÁZ

 

"Minden egyes forintnak a sokszorosát kapja vissza az egész magyarság oktatásban, nevelésben, kultúrában, családok, elesettek, szegények, öregek, betegek gondozásában vagy éppen nemzetépítésben, határon túli magyar közösségek megsegítésében. Sok-sok területen, ahol az egyház és az állam ma egymás munkatársai" - fogalmazott az egyházi intézmények állami támogatásáról a kormányfő.

Orbán Viktor - idézve Gyökössy Endre református lelkészt, író-költőt - azt is mondta: "arra kaptuk a keresztény szabadságot (...), hogy homo christianusoknak neveljük" a gyermekeket, hitükért, családjukért, nemzetükért és embertársaikért elkötelezett embereknek. 

 

JÖVŐKÉP

 

A miniszterelnök szavai szerint "a mi nemzedékünk három feladatot kapott".

 

Az első a megmentése és a megújítása annak, amit a magyarok az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében létrehoztak, ezért újultak és újulnak meg több száz éves templomok, közösségi terek, iskolák. 

 

A második feladatnak nevezte új templomok, óvodák, iskolák építését határon innen és túl. Ezzel "kiépítve azt az erős védelmi vonalat, amely segít megtartani az utánunk jövő nemzedéket is kereszténynek és magyarnak" - fogalmazott, hozzátéve: egyház és állam ebben a két feladatban egymás szövetségesei. 

 

Végül a harmadik feladat - mondta a kormányfő - az eddig elvégzett munka megvédése, nem lehet ugyanis kitérni az elől a kérdés elől, hogy mi legyen a gyermekeinkkel, milyen értékek alapján rendezzék be az életüket, hogyan viszonyuljanak családjukhoz, magyarságukhoz, "sőt a tulajdon nemükhöz is". Kijelentette: határozott választ kell adni arra, "mi az, amit mi akarunk átadni majd az utánunk jövő nemzedékeknek", hogy "ne szakadjon meg az a hagyomány, amely bennünket ezer év magyarjaival összeköt", hogy "megértsék, nekik is hozzá kell tenniük a számukra kiszabott időt ehhez az ezer évhez, hogy a következő ezer év se történhessen meg nélkülünk". Ha az "Ön kicsoda és miért?" egyszerű kérdésére "tudjuk a megfelelő választ, akkor nagy baj már nem történhet velünk az életünkben. És mi azt szeretnénk, hogy ne történjen baj gyermekeink és unokáink életében sem" - fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve: ez az iskola a legalkalmasabb helyek egyike arra, hogy megtanítsa a növendékeinek, kik ők, kik vagyunk mi, magyarok, és miért, vagyis mi a küldetésük ebben az életben.

 

A miniszterelnök beszédében felidézte, legutóbb 77 éve adtak át Budapesten új református gimnáziumi épületet - a Lónyay utcait -, és azt is felelevenítette, hogy a budafokiaké volt az első református óvoda az országban. Ebből az óvodából idővel kibújt egy református általános iskola, abból pedig egy református gimnázium gondolata - tette hozzá. karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), Budafok-Tétény polgármestere arról beszélt, az új iskola - amely új karaktert adott a környéknek - újabb bizonyítéka annak, hogy Budafok-Téténynek elhivatott református közössége van. Fokról fokra építették ki a református oktatás intézményeit, először az óvodát, majd átvették az általános iskolát, most pedig az új gimnáziumi épületért adhatnak hálát - mondta.

Nagy Péter lelkipásztor prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy a keresztény iskola keresztény világ- és emberszemléletre tanít, ezeken keresztül szemléli a szellemi, erkölcsi és anyagi javakat. Ugyan ma sem sima a keresztény tanítók útja, de "kiállunk minden valódi tudás, igazság, erkölcsi érték mellett" - mondta.

Németh Géza gondnok a gyülekezet nevében méltónak nevezte, hogy a XXII. kerület első egyházi iskolája az 1962-ben elhunyt Demjén István református lelkész - a budafoki református templom építésének kezdeményezője és fő szervezője - nevét viseli, mert így megkésve, de rehabilitálják szolgálatát. Megjegyezte: az iskola tanulóinak létszáma ma közel 730. Az első gimnáziumi osztályt 2018-ban indították el - közölte, reményét fejezve ki, hogy elkészül majd az általános iskola bővítése is.
 

 

MTI 2020. október 17., szombat 15:27

MTI fotó

Budapest, 2020. október 17. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a XXII. kerületi, Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új középiskolai épületének átadása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten 2020. október 17-én. MTI/Máthé Zoltán

Brüsszel, 2020. október 9., péntek (MTI) - Nagyon fontos, hogy az Európai Ügyészség minél hamarább megkezdhesse működését - jelentette ki pénteken Brüsszelben Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos, az EU-tagországok igazságügyi minisztereinek videotanácskozását követő sajtótájékoztatón.

 

A biztos szerint a legjobb lenne, ha ez már már ez évben megtörténne, amint a helyreállítási alapról és a hosszútávú költségvetésről végső megállapodás megszületik. Kifejtette: égető szükség van arra, hogy az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben eljáró ügyészég minél rövidebb időn belül megkezdje munkáját, mivel a szervezet iránymutatása nélkül, az uniós pénzeket a "kellőnél nagyobb szabadsággal és gyorsasággal" költenék el a tagállamokban. Hozzátette: mivel hatalmas összeg forog kockán, a csalások és pénzügyi bűncselekmények kockázata sokkal nagyobb. "Minden egyes eurót, a válságból való kilábalásra kell fordítani, éppen ezért hatékony nyomozási és büntetőeljárási hatóságra van szükségünk európai szinten" - húzta alá. Hozzáfűzte azt is, hogy az ügyészség segít, abban hogy a pénzek a megfelelő módon legyenek elköltve, ami növelné az intézmény legitimitását is az európai polgárok szemében.

 

TAGÁLLAMI HATÁSKÖRÖKET VESZ ÁT

 

A luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség az EU független szervezete, amelyet többlépcsős folyamatban hoztak létre. Feladata mindenekelőtt, hogy az uniós költségvetési csalásokkal, vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban nyomozzon. Létrejötte előtt ezek a feladatok tagállami hatáskörbe tartoztak. Az intézmény élére a román korrupcióellenes főügyészi tisztségből leváltott Laura Codruta Kövesit nevezték ki. Az ügyézség eredetileg novemberben kezdené meg munkáját, de mindezt késlelteti a koronavírus-járvány és a nem elegendő humánerő-forrás.

 

MAGYARORSZÁG NEM TAG

 

Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja, Írország, Magyarország, Lengyelország, Svédország és Dánia nem csatlakozott az ügyészség munkájához.

 

MTI 2020. október 9., péntek 17:27

Fotó: 

Didier Reynders, EP Plenary session - The Establishment of an EU Mechanism on Democracy, the Rule of Law and Fundamental Rights

EP-105849A, Alexis HAULOT, © European Union 2020 - Source : EP

 

 

Brüsszel, 2020. szeptember 30., szerda (MTI) - Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására - közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva.

 

MINDEN ESETBEN INDOKOLTAK A RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK?

 

Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt. A bizottság a rendkívüli intézkedések megszüntetéséig folytatja ezek nyomon követését - tette hozzá.

 

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGE

 

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindításához vezetett - mondta. Rámutatott, a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges.

 

MÉDIA

 

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok merülnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is - közölte Vera Jourová.

 

CIVIL SZERVEZETEK FINANSZÍROZÁSA

 

A civil társadalom néhány tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok vagy a támogatásokat rossz színben feltüntető kampányok miatt - tette hozzá.

 

 

"Minden európai állampolgár megérdemli, hogy független bírákhoz fordulhasson, élvezhesse az ingyenes és plurális média előnyeit, és bízhasson alapvető jogai tiszteletben tartásában. Csak ennek biztosítása révén nevezhetjük magunkat a demokrácia valódi uniójának" - fogalmazott Jourová. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, azonos eszközökkel vizsgálták a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Tájékoztatása szerint a jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten.

 

MAGYARORSZÁGI JELENTÉS

 

A jelentésben Magyarországgal összefüggésben arra emlékeztetettek, hogy az elmúlt évek során az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek.

 

A megállapítások szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót. A magas rangú tisztégviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása esetében gyakran hiányzik a határozott fellépés.

 

A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülése, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést - írták.

 

A bizottság a jelentésben azt írta, hogy a médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van, és nem biztosított maradéktalanul tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) megalapítása fokozta a médiapluralizmusra leselkedő kockázatot. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, a rájuk gyakorolt gazdasági befolyás növekvő tendenciája további aggodalmat kelt.

 

A jelentésben megjegyezték azt is, hogy a jogalkotási folyamat nem megfelelő átláthatósága és minősége szintén aggodalomra ad okot a csökkenő számú nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat miatt. A hatóságok azon lehetősége, hogy a jogerős bírósági határozatokat az alkotmánybíróságon támadják meg, jogbiztonsági kérdéseket vet fel.

 

A független intézmények gyengülése és a civil társadalmat érő fokozott nyomás szintén befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét - tették hozzá.
 

Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán: "Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban" - írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

 

A KORMÁNY VÁLASZA A JELENTÉSRE

 

Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne.

 

A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte. "Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei" - fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

 

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz - tette hozzá.

 

Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul - folytatta -, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

 

"A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül" - összegzett Facebook-posztjában Varga Judit.

 

MTI

 

Kép forrása:

Daina LE LARDIC, © European Union 2020 - Source : EP, EP-102540A.

EP plenáris ülés - Az Európai Tanács és Bizottság nyilatkozatai - A vészhelyzeti jogszabályok Magyarországon, valamint azok hatása a jogállamiságra és az alapvető jogokra, 2020. május 14.

Budapest, 2020. augusztus 20., csütörtök (MTI) 

 

...

 

Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról.

 

"Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik."

 

Eközben Közép-Európa népei visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet, ezért "mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat" - mondta.

 

Kijelentette: Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra a saját élet- és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája. 

 

....

 

MTI Fotó

 

Budapest, 2020. augusztus 20. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségen és tisztavatáson az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án. MTI/Máthé Zoltán

Budapest, 2020. július 30., csütörtök (MTI) - A kormány nem kíván változtatni a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, jelenleg hatályos intézkedéseken, mert bármilyen módosítás kockázatos lenne - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón.

 

A CÉL A MÁSODIK HULLÁM MEGELŐZÉSE

 

A kormány semmilyen kockázatot nem vállal. Gulyás Gergely azt jelölte meg célként, hogy szeptember 1-jével az iskolák rendes tanulmányi rendben kezdhessék meg működésüket.

A zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó hatályos szabályokat ugyanakkor augusztus 15. után is fenntartják - mondta.

 

 

TÁMOGATÁS A ZENESZAKMÁNAK

 

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a kormány 5,3 milliárd forintos támogatást nyújt a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került zenészszakmának. A keretből egy úgynevezett garázskoncert-sorozat indul, a felvételeket pedig mindenkinek elérhetővé teszik. Az 5,3 milliárd forintból 800 milliót kifejezetten a cigányzenészek megsegítésére szánnak. A kiválasztásba neves zenei producereket vonnak be, a programot pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség bonyolítja le - tette hozzá.

 

 

AZ EDDIGI VÉDEKEZÉS SIKERES

 

Gulyás Gergely a járványhelyzetről szólva kiemelte: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek a vírus első hullámát a legsikeresebben kezelték, sokkal jobban, hatékonyabban, mint például Spanyolország, Belgium, Olaszország, Hollandia vagy Svédország.

 

De ez csak egy részsiker - folytatta -, mert bár Magyarországon a helyzet stagnál, a fertőzésszám kifejezetten alacsony, sok helyen már megindult egy erős második hullám. Romlott a helyzet például Szerbiában, Romániában, Koszovóban, Albániában és Montenegróban, továbbá Svédországban, az Egyesült Királyságban, és Olaszországban is tapasztalható volt egy szerény mértékű növekedés - sorolta, jelezve, hogy a helyzet romlása világtendencia.

 

Rámutatott ugyanakkor, hogy a környező országok közül Horvátországban és Szlovéniában csökkent az aktív esetek száma. A Miniszterelnökség vezetője azt közölte, hogy Magyarországon a jelenlegi keretek között tartható a fertőzésszámok stagnálása.
   

Hangsúlyozta, a védekezés akkor eredményes, ha mindenki tartja a védőtávolságot, és a maszkviselésre vonatkozó előírásoknak is eleget tesz.

 

A miniszter arra a kérdésre, hogy mikorra várható a járvány második hulláma, azt válaszolta: Európa számtalan országában olyan felívelés tapasztalható a számokban, amit második hullámnak kell tekinteni. Hozzátette: Magyarországon azért kell mindent megtenni, hogy a második hullám minimális legyen. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: amennyiben az aktív fertőzések száma az 1000-1500-at meghaladná, akkor ez egyértelműen a második hullámot jelentené, jelenleg viszont 500 és 600 között stagnál az aktív esetek száma.

 

Arra a kérdésre, hogy a rendőrség szankcionált-e már a maszkviselési szabályok megszegése miatt, a miniszter azt válaszolta: a rendőrség törvény alapján intézkedhet, bírságot szabhat ki, akár több tízezrest is, és tudomása szerint néhány esetben büntettek is. Megjegyezte: van lehetőség szankcióra, de mindenkit önkéntes jogkövetésre kérnek.

 

 

NEMZETI KONZULTÁCIÓ

 

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról számolt be, hogy a csütörtök reggeli adatok szerint már 1 millió 192 ezren töltötték ki online vagy postai úton a nemzeti konzultációs íveket. A konzultáción való részvételre augusztus 15-ig még mindenkinek lehetősége van - jelezte a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra azt mondta: a kormány eddig is minden fontos döntése előtt kikérte a magyar emberek véleményét. Nincs ez másként a koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a gazdasági hatások esetében sem. Azt szeretnék, ha egyetértési pontok lennének az emberek között, ezzel is támogatva a kormány munkáját - közölte.

 

MTI 2020. július 30., csütörtök 14:33

 

MTI fotó

Kormányinfó

Budapest, 2020. július 30. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2020. július 30-án. MTI/Máthé Zoltán

Budapest, 2020. július 24., péntek (MTI) - Tüntetést tartottak az Index-ügy miatt péntek este Budapesten, a demonstrálók a Momentum szervezésében az óbudai szerkesztőségtől a budai Várba vonultak, tiltakozva az internetes portál főszerkesztőjének elbocsátása ellen, egyúttal felemelve szavukat a sajtószabadság mellett.

 

Bodolai László, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki az Index.hu munkáltatói jogainak gyakorlója, szerdán kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő munkaviszonyának megszüntetését. Pénteken a portál "szolgálati közleményében" azt írta: távozik az Index szerkesztőségének vezetése és szinte minden munkatárs.

 

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke a pénteki tüntetésen a Miniszterelnöki Kormányiroda épületénél és a köztársasági elnök hivatalánál lévő Szent György téren a résztvevők előtt elmondta: az Index újságírói megmutatták, hogy "ebben az országban van értelme az egyenes gerincnek". Ezeknek az újságíróknak azért kellett felállniuk, mert száz méterre innen "van egy gyáva kicsi ember, aki nem tud tükörbe nézni" - fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve: "elég volt a gyáva politikusokból, propagandistákból, ner-lovagokból". Én a bátrak Magyarországát szeretném felépíteni, ahol van esély a felzárkózásra, van szabad sajtó, független kiegyensúlyozott közmédia, független Tudományos Akadémia, CEU és Index - hangoztatta a Momentum elnöke.

 

Orosz Anna, a Momentum Mozgalom alelnöke azt mondta: "Ez az egész nemcsak a független sajtóról szól, hanem a mi egész életünkről is. Mert a szabad sajtó az, ami alapot szolgáltat, kereteket ad, irányjelzőket, indexeket ad nekünk ahhoz, hogy értelmezzük azt, hogy mi történik a világban, mi történik Magyarországon, mi történik velünk, a szomszédainkkal, a tanárainkkal, az ápolókkal, pedagógusokkal, mindenkivel, aki ebben az országban él és mozog". Amikor a független sajtót teszik tönkre, ezeket az igazsághoz vezető ablakokat zárják be és helyettesítik a saját hazugságukkal - fogalmazott.
   

 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a tüntetésen arról beszélt: ez a megmozdulás nem lehet az utolsó, "folytatni kell!" A politikus közölte: nincs olyan rendszer, amivel szemben ne lehetne eredményesen fellépni, csak minél nagyobb a diktatúra, annál nagyobb ellenállásra van szükség.

 

A tüntetésen felszólalt még Gulyás Balázs publicista, Herczeg Zoltán dizájner, divattervező és Szekeres Tamás, aki több országos napilapnak volt a főszerkesztője. A demonstrációt a Momentum hirdette meg az Index szerkesztősége elé, megjelent több baloldali párt politikusa is, lehetett DK-s, LMP-s, jobbikos és párbeszédes zászlókat is látni. A szervezők korábbi felhívásukban azt írták, hogy azokat hívták tüntetni, akik kiállnak a szabad sajtó és egy szabad ország mellett.

 

MTI 2020. július 24., péntek 22:46

Fotó: MTI

Budapest, 2020. július 24. Résztvevők az Index-ügy miatt szervezett tüntetésen a budai Várban 2020. július 24-én. A demonstrációt az Index főszerkesztőjének elbocsátása után szervezték. MTI/Szigetváry Zsolt

 

 

Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Közzétette a második féléves ellenőrzési tervét Állami Számvevőszék (ÁSZ), és Domokos László elnök pénteken át is adta Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének - derül ki a honlapjukon olvasható közleményből.

 

 

A számvevőszéki ellenőrzések a módszertani és digitális fejlesztéseknek köszönhetően a korábbaiknál több szervezetre terjednek ki. 2020 második felében többek között a fertőző betegségek elleni lakossági védettség, a digitális oktatás, az energiafogyasztás lesz a vizsgálatok legfőbb célja - írták.

 

 

A közlemény elsőként azt veti föl, hogy a Magyarországon kialakított rendszerek biztosítják-e a ritka, vagy a korábban nem is előforduló fertőzések elhárítását. Az ÁSZ értékelni fogja a veszélyhelyzet idejére bevezetett tanítási rend tapasztalatait, hogy ezzel is segítsék a köznevelési rendszer fejlesztéseit. Ellenőrzik emellett a környezettudatossági intézkedéseket, a hulladékgazdálkodás eredményességét, de a törvényi előírásoknak megfelelően átvilágítják a költségvetési támogatásban részesülő pártok, valamint az önkormányzatok gazdálkodását is.

 

 

A korrupció elleni védettség miatt különösen fontosnak nevezték az elszámoltathatóságot, legyen szó akár adófizetői, akár támogatói pénzekről. Kiemelt feladatnak tekintik emellett a központi költségvetése végrehajtásáról készített zárszámadás ellenőrzését, amit az államháztartás teljes gazdálkodásának lefedésére alkalmas ellenőrzési modell szerint végeznek.

 

 

A közlemény a számvevőszéki átláthatóság alapkövének nevezi az ellenőrzési tervet. Tevékenységével az ÁSZ hozzájárul a közpénzügyi helyzet javításához, ajánlásaival pedig tanácsadó feladatokat is ellát - írták.

 

MTI 2020. július 3., péntek 11:58

Budapest, 2020. június 29., hétfő (MTI) - A fokozódó migrációs nyomás és a magyar alkotmányt érő uniós támadások miatt is szükséges, hogy minél többen küldjék vissza a kormánynak a nemzeti konzultációs kérdőíveket - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

 

40%-KAL MAGASABB HATÁRÁTLÉPÉSI KÍSÉRLET

 

Bakondi György hangsúlyozta: a kérdőív 12. kérdését, amely a szigorú határvédelem fenntartására vonatkozik, az teszi aktuálissá, hogy az idén eddig 40 százalékkal több illegális határátlépési kísérlet történt a déli határon, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

 

BRÜSSZEL TÁMAD

 

A 13. pontban pedig arról kérdezik a magyar embereket, hogy Magyarország annak ellenére is kitartson-e a bevándorlást tiltó alkotmányos szabályok mellett, hogy Brüsszel támadja azokat - tette hozzá a főtanácsadó. Elmondta: a déli határszakaszon az idén eddig 13 189 illegális határátlépési kísérlet történt. Ugyanakkor 161 embercsempész ellen indult eljárás, ami több, mint a 2019-es év egészében. Továbbá - folytatta - 150 ezer migráns tartózkodik Görögországban, és egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Törökországra és Olaszországra is. Ez azt jelenti, hogy minden lazító intézkedés növelheti Magyarországon a biztonsági, egészségügyi kockázatokat, próbára téve a szociális ellátást és veszélyeztetve a munkahelyeket - vélekedett.

 

Ugyancsak aktuálissá teszi a magyar emberek megkérdezését az, hogy az Európai Unió Bírósága az európai joggal ellentétesnek nyilvánította a tranzitzónák magyar szabályozását - fűzte hozzá. Kitért arra, hogy az Európai Bizottság meg akarja támadni a magyar alaptörvény hetedik módosítását, amely szerint Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelem alapján élhet az országban. Közlése szerint az Európai Bizottság 2018-ban küldött felszólító levele szerint a rendelkezés ellentétes az európai joggal, az elmúlt évben pedig közölte a bizottság, hogy bírósághoz fordul.

 

A NEMZETI KONZULTÁCIÓ ESZKÖZE LEHET AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSNEK

 

Mindez különösen fontossá teszi, hogy kormány korábbi gyakorlatával összhangban kikérjék a magyar emberek véleményét - mondta Bakondi György, arra kérve mindenkit, hogy töltse ki a kérdőívet és juttassa vissza a kormányzatnak.

 

Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a migránsok potenciális koronavírusfertőzés-veszélyt is jelentenek. Továbbá még inkább fokozhatják a járvány nyomán kialakult munkanélküliséget azzal, hogy a megmaradó munkahelyeket is elfoglalhatják - fűzte hozzá a főtanácsadó. 

 

MTI 2020. június 29., hétfő 12:38

MTI Fotó

Illegális bevándorlás - Bakondi György sajtótájékoztatója

Budapest, 2020. június 29. Bakondi György sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2020. június 29-én. A fokozódó migrációs nyomás és a magyar alkotmányt érő uniós támadások miatt is szükséges, hogy minél többen küldjék vissza a kormánynak a nemzeti konzultációs kérdőíveket - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. MTI/Soós Lajos

Budapest, 2020. június 23., kedd (MTI) - A kormánypártoknak fontos az emberek véleménye, és mivel a 2020-as évet a koronavírus-járvány határozza meg, e téma köré építették fel az újabb nemzeti konzultáció kérdéseit is - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

 

ORSZÁGOS SZINTEN JÓ EREDMÉNYEK A VÉDEKEZÉSBEN

 

Rétvári Bence kiemelte: Magyarország összességében jól és eredményesen védekezett a járvány ellen, hiszen időben meghozta a korlátozó intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban elmondta, az egymillió lakosra vetített elhunytak számában a magyarországi adat jobb, mint a török, a finn, a román vagy az osztrák.

 

A FŐVÁROS ROSSZ PÉLDA

 

Ugyanakkor az is látható, hogy ha egy főváros, mint például Budapest, nem hoz meg időben bizonyos intézkedéseket, késlekedik, kerüli a problémás helyzeteket, akkor annak súlyos következményei vannak. Budapesten a százezer lakosra jutó fertőzések aránya két és félszerese volt az országos átlagnak - emelte ki, hozzátéve, az európai fővárosi rangsorban csupán öt főváros fertőzöttsége volt rosszabb. Az államtitkár azt mondta, hogy ezek mögött a "szomorú adatok mögött" elsősorban a budapesti idősotthonokban történt fertőzések állnak, amelyek meg nem hozott vagy rossz döntések következményei.

 

Így lényeges, hogy a járvány egy esetleges második hullámára készülve kikérjék az emberek véleményét az idősotthonokra érvényes járványügyi intézkedések erősítéséről - mondta. Jelezte, hogy a koronavírusban elhunytak több mint 80 százaléka 65 év feletti volt Magyarországon, és minden negyedik elhunyt idősotthon lakója volt.

 

Ezért is fontos, hogy fokozott legyen az idősotthonokban élők védelme - hangsúlyozta Rétvári Bence. azt mondta, az 55 ezer idősotthoni férőhelyből 3800 fővárosi fenntartásban van, ugyanakkor az elhunytak háromnegyede a fővárosi fenntartásúakból került ki.

 

Emlékeztetett: a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon számított a legnagyobb járványgócpontnak, ahol végül a katonaság fertőtlenített, és a kormány biztosított 17 100 maszkot és 8400 pár védőkesztyűt.

 

MINDENKI EGYÜTTMŰKÖDÉSE SZÜKSÉGES

 

Rétvári Bence kiemelte: a járvány elleni védekezésben mindenkinek együtt kell működnie, így megvédhető az idősotthonokban és szociális intézményekben lakók egészsége is.

 

Az államtitkár szerint sok más önkormányzat meg tudta hozni a megfelelő intézkedéseket, azonban a Fővárosi Önkormányzat "inkább a Facebookon folytatott politikai küzdelmet a védekezés helyett".

 

MTI fotó

Budapest, 2020. június 23. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a nemzeti konzultáció harmadik kérdéséről, amely az idősotthonok járványügyi védelmének megerősítéséről kéri ki az állampolgárok véleményét, a minisztériumban 2020. június 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt

 

Budapest, 2020. június 8., hétfő (MTI) - Közzétette hétfő este a kormány a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció 13 kérdését. 

 

A kormány.hu-n megjelent kérdőív bevezetőjében azt írták: a koronavírus-járvány 2020 első felében példátlan helyzet elé állította a világ összes országát, "mi magyarok összefogtunk, időben meghoztuk az intézkedéseket, így a járványt sikerült megfékeznünk".

 

Felhívták a figyelmet arra, hogy az orvosok és a járványügyi szakemberek szerint a készültséget fenn kell tartani a járvány esetleges második hullámának megjelenése miatt. Most különösen fontos az emberek véleménye, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy azok a járvány elleni intézkedések hatékonyak, amelyek nagy társadalmi támogatottsággal bírnak - hangsúlyozták.

 

A KONZULTÁCIÓ TARTALMA

 

A nemzeti konzultáció első kérdése arról szól, hogy a járvány újabb hulláma esetén milyen intézkedéseket támogatnának az emberek. A kilenc megadott lehetőség - a kijárási korlátozás bevezetése, a távolságtartás elrendelése, a maszkviselés elrendelése, az országhatárok lezárása, az oktatási intézmények bezárása és áttérés digitális oktatásra, a rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, valamint az ingyenes parkolás - közül többet is meg lehet jelölni.

 

A kérdőíven az egészségügyben fenntartandó járványügyi készültségről, az idősotthonok járványügyi védelmének erősítéséről, valamint a védekezéshez szükséges felszerelések magyarországi előállításáról is szerepel kérdés, valamint választ várnak arra is, hogy a járvány alatt az iskolás gyereket nevelő családok és tanárok számára legyen-e ingyenes az internet, illetve, hogy szükség van-e állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra.

A kérdőív gazdaságot érintő kérdései között szerepel, hogy a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak-e hozzá a védekezés költségeihez, illetve, hogy ösztönözni kell-e a hazai termékek és szolgáltatások vásárlását, népszerűsíteni kell-e a hazai turizmust, valamint a járvány elmúltával is fenn kell-e tartani a munkahelyvédő és -teremtő programokat.

 

A kérdőívben kitérnek arra is, hogy a járványt követő gazdasági válság kezelésére Soros György az örökkötvények ötletével állt elő. Ezért a válaszadóktól arról kérnek véleményt, hogy elutasítják-e Soros György tervét, amely "beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná" Magyarországot. Emellett arra is a választ várnak, Magyarország védje-e meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól.

A konzultáció utolsó két pontja a migrációval foglalkozik: azt kérdezik, hogy a kormány továbbra is lépjen-e fel a bevándorlás ellen, és tartsa-e fenn a magyar határ szigorú védelmét, illetve a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett.

 

KÉZBESÍTÉS

 

A kormány nemzeti konzultációs kérdőívét postai úton juttatják el a háztartásokba, az íveket augusztus 15-ig lehet ingyenesen visszaküldeni.
 

 

Kép forrása: Magyarország Kormánya faceboook oldala.

NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2020

 

Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről. A kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már péntek délután meg is indítják a konzultációt. 

 

Jelezte, arról a "Soros György-féle tervről" is meg fogják kérdezni az embereket, amely "adósrabszolgaságot eredményező", lejárat nélküli "örökkötvények" kibocsátásáról szól.

 

A kérdéssort postán küldik el, a kormányfő pedig arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza.

 

 

RENDKIVÜLI JOGREND ÉRTÉKELÉSE

 

A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság a legfontosabb, és a rendkívüli jogrendben a kormány rendeletekkel módosíthat törvényt. Miután azonban a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni - mondta.

 

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel ősszel várható egy második hullám, az pedig "nem érhet bennünket úgy, mint az első", fel kell rá készülni.

 

Ezért fenntartják a járványügyi készültséget, amely azt jelenti, hogy folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap - ismertette. Orbán Viktor úgy értékelt: Magyarország azért védekezett jobban, sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés - például a veszélyhelyzet, az iskolalátogatási tilalom és a határzár elrendelése - korábban, vagyis időben született meg, köszönhetően a rendkívüli jogrendnek.

 

Közölte ugyanakkor: arra is fel kell készülni, hogy egy-egy lokalizált térben - például idősotthonban vagy kórházban - most, a járvány enyhülésének időszakában is "felszaporodhatnak" a fertőzések. Ezért az operatív törzset egy úgynevezett bevetési egység létrehozására utasította: ha bárhol az országban megnő az esetszám, ez az egység megjelenik ott, és lokalizálja a fertőzést.

 

Az ellenzéki kritikákra is reagált a kormányfő, azt mondta: a baloldal szerint már 2010 óta diktatúra volt, de "ez mind semmi, mert a rendkívüli jogrenddel" még egyszer bevezették a diktatúrát, és most, a jogkörök visszaadásakor jön a harmadik diktatúra. 

 

 

750 MILLIÁRD EURÓS EU-S HELYREÁLLITÁSI ALAP

 

A következő hétéves EU-s költségvetésre vonatkozó európai bizottsági tervezetet is kommentálta Orbán Viktor, kifejtve: a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával "hoznák létre", hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát. Úgy értékelt, hogy ez valójában az "Európa-kötvény" konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még "az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük". Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de "berzenkedik" ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni.

 

A tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó megoldási javaslatot viszont abszurdnak és perverznek minősítette, mert "több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek".

 

A magyar gazdaság helyzetéről a kormányfő azt mondta: ha sikerül végrehajtani a gazdaság újraindítása érdekében tervezett intézkedéseket, akkor "nemcsak hogy jól jövünk ki a 20-as évből, hanem egy fantasztikus 21-es évünk lehet, és a költségvetés, amit benyújtottunk, ezt meg is alapozza".

 

A miniszterelnök a rádióinterjúban együttérzését fejezte ki a múlt heti Deák téri kettős gyilkosság áldozatai hozzátartozóinak. "Hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket" - mondta.

 

 

10. ÉVFORDULÓ

 

Második kormánya hivatalba lépésének 10. évfordulója alkalmából Orbán Viktor arról is beszélt: 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani az országot. A kommunistákat "lenyomtuk", a szovjeteket "kiszorítottuk", a magyarok pedig kezükbe vették az ország jövőjét, de a régi rezsim és az új világ képviselői közötti harc nem zárult le az első antikommunista, Antall József vezette kormánnyal, hanem "az ellenfél óriási támadásba ment át". A baloldal újjászervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc: 20 éven át "hol a jövő nyert, hol a múlt" - fejtette ki.

 

A 2010-es kétharmados választási győzelme után azonban biztos volt abban - folytatta -, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni, "a jövőnek nyerni kell", ez volt az elképzelése. Ezért megalkották az új alkotmányt, az "alkotmányozó elnök" Schmitt Pál érdemei elévülhetetlenek - mondta.

 

A miniszterelnök azt is felidézte, hogy 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akart úgy válságot kezelni, mint a szocialisták, akik minden terhet áthárítottak a családokra: elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért, adót emeltek, elvették a családtámogatási rendszert, és a devizahitelekkel adósrabszolgaságba kergették családok millióit. Ezzel kapcsolatban megemlítette Matolcsy György - a 2010-2013 közötti nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök - nevét, akinek az volt az álláspontja, hogy van más közgazdasági út, mint a liberálisoké.

 

 

MAGYARORSZÁG AZ EU EGYETLEN MUNKAALAPÚ TÁRSADALMA    

 

Végül hangsúlyozta, kormányzásának "magasabb rendű célja", hogy minden magyar úgy érezze, "összetartozunk, egy nemzet vagyunk, ez egy nagy nemzet". "Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna. Minden magyar - szerintem - jobban érzi magát a bőrében" - mondta, kiemelve azt is, hogy Magyarország ma Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma.

 

MTI fotó

Budapest, 2020. május 25.

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 25-én. A kormányfő mögött Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

MTI/Bruzák Noémi

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb, 2019. december 30., hétfő (MTI) - Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója távollétében 2 évet börtönbüntetést kapott - közölte a horvát közszolgálati televízió.

A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében.

 

Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. "Sanader a kormányülésen az kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette" - mondta a bírónő.

Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader, aki egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben. A bíróság a volt kormányfőt ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete. Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (mintegy 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.
   

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet. "A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is" - hangsúlyozta. Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
   

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
   

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi Zsolt ellen, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
   

A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.
   

Az ügyben Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
   

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
   

A magyar Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
   

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
 

MTI 2019. december 30., hétfő 11:45

 

MTI fotó

 

Budapest, 2014. május 26.
 

Hernádi Zsolt, a MOL Rt. elnök-vezérigazgatója (b) az ellene nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított per tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 26-án. A bíróság első fokon felmentette Hernádi Zsoltot.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az ÁSZ 2015-2018. években megjelent jelentésiben (lásd. a listát a jelentésben) foglaltak alapján a központi és önkormányzati alrendszer intézményei és az önkormányzatok többségénél kialakították és működtették a belső ellenőrzést. Ugyanakkor az ÁSZ által feltárt, az egyes területeket különböző mértékben érintő hibák, hiányosságok rámutattak, hogy a belső ellenőrzés meghatározó arányban – az intézmények 90,7%-ánál és az önkormányzatok 96,7%-ánál – nem működött hatékonyan, mert nem tárta fel a belső kontrollrendszer hiányosságait és a gazdálkodás szabályszerűségi hibáit.

 

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai szerint a belső ellenőrzés nem támogatta megfelelően a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályszerű működését, egyben nem látta el feladatát az integritás szempontjából lényeges csalás megelőzése, feltárása és a korrupciós kockázatok kezelése tekintetében.

 

Amennyiben a belső ellenőrzés nem működött jól, az hatással volt a belső kontrollrendszer egészének megfelelő működésére, így az ÁSZ által ellenőrzött szervezeteknél kivétel nélkül a gazdálkodásban is hiányosságok fordultak elő. Mindez többletfeladatokat ró az államháztartás védelmi vonalainak második és harmadik szereplőire, így kormányzati, önkormányzati ellenőrzésre, valamint az ÁSZ által végrehajtott külső ellenőrzésre.

 

Több ellenőrzöttnél már a tervezés szintjén sem felelt meg a belső ellenőrzés a jogszabályi előírásoknak (pl. önkormányzati befektetések területe), mert a belső ellenőrzés a szervezetek tevékenységében rejlő kockázatokat nem tárta fel, ebből eredően az éves terveket nem alapozta meg kockázat elemzéssel, így a szervezetek működését, gazdálkodását lényegesen befolyásoló folyamatok utólagos kontrollja elmaradt.

 

 

 

Budapest, 2019. november 29., péntek (MTI) - Napjainkban egy tudatfoglaló háború kezdetét éljük, ezért Magyarországnak politikai cselekvőképessége és katonai önvédelme mellett, a szellemi ellenállóképességét is biztosítania kell, ez pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése is biztosított - mondta Kövér László házelnök pénteken a hazafias és honvédelmi nevelésről rendezett konferencián az Országházban.

 

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: száz évvel ezelőtt Európában egy véres területfoglaló háború zárult le, napjainkban pedig "egy tudatfoglaló háború" kezdetét éljük, és csak remélni tudjuk, hogy ez a küzdelem vértelen marad. "Európa - annak kivétel nélkül minden állama és nemzete - jelenleg egy ilyen tudatmegszállás célpontja, minden európai ország a célkeresztjében van azon szupranacionális érdekcsoportoknak, amelyek elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy maguk alá gyűrjék a profitmaximalizálási törekvéseiknek a még korlátokat szabni tudó nemzetállamokat és ezek demokratikus döntéshozatali mechanizmusait" - mondta.

 

A házelnök szerint ennek az újfajta hadviselésnek egyik célja, egyben egyik legsúlyosabb következménye, hogy elidegeníti a fiatalokat a családjuktól, a nemzetüktől, a szülőföldjüktől és végső soron önmaguktól, hogy - mint Kövér László hozzátette - "már szó szerint azt se tudják magukról, hogy fiúk- e vagy lányok". 

 

A másik cél - a házelnök értékelése szerint - az általános emberi értéktudat elsorvasztása, mert annak hiányában az emberek nem képesek az érdekeik felismerésére, és azok védelmére sem. Kövér László úgy vélte: ezen célok eléréséhez például a "teljesen eltorzított gendertant" használják, amely aláaknázza a fiatalok nemi identitását "azzal, hogy míg a homoszexualitást érinthetetlen biológiai adottságként kezeli, addig a férfi és női nemi identitást tanult, tehát megváltoztatható társadalmi szerepnek tartja, és igyekszik már az óvodákban a fiúkból lányokat, a lányokból pedig fiúkat faragni".

 

A házelnök további ilyen eszközöknek nevezte a család jogi fogalmának és érzelmi tartalmának tudatos és módszeres kiüresítését, a családnak az erőszak forrásaként való ábrázolását, a multikulturalizmus elkerülhetetlenségének és felsőbbrendűségének, illetve a nemzeti eszme veszélyességének és idejét múltságának hirdetését, a globalizmus üdvözítő voltának és a világkormányzás szükségszerűségének megkérdőjelezhetetlenné tételét, vagy a világnézeti értéksemlegesség leple alatt hirdetett keresztényellenességet.
   

Kijelentette: ami napjainkban az európai politikában, gazdaságban, kultúrában, oktatásban, demográfiában, családpolitikában vagy migrációs politikában történik az csak ennek az új harcmodornak, az Európával szemben alkalmazott tudatmegszállási kísérletnek a keretei között értelmezhető és érthető. Kövér László ugyanakkor arra figyelmeztetett: Magyarországon és Közép-Európában sokan kiismerték már ezt a harcmodort, és egyre többen fogják felismerni mindezt Európa többi részén is. Példaként megjegyezte: Franciaországban idén bevezették a hazafias nevelést célzó Egyetemes Nemzeti Szolgálatot, amelynek keretében 2020-ban a tervek szerint negyvenezer, 2021-ben pedig már százötvenezer 16 és 18 év közötti fiatal francia vesz részt egyhónapos kötelező polgári szolgálatot hajtanának végre azért, hogy erősödjön a hazafias értékrendjük. Az 1918 és 1920 közötti időszakot felidézve hangsúlyozta: száz évvel ezelőtt felelőtlen magyar politikusok cselekvésképtelenné, és önvédelemre képtelenné tették Magyarországot, így a magyarok történelmi értelemben elveszítették a teljes XX. századot. "A XXI. századnak azonban nem akarunk a vesztesei lenni" - jelentette ki. Úgy értékelt: az elmúlt néhány évben, de különösen az elmúlt néhány hónapban újra egyre hangosabbak és magabiztosabbak lettek azok a politikai erők, amelyek "a száz évvel ezelőtt végrehajtott, nemzeti sorstragédiába torkolló bomlasztás idegen sorban álló tetteseinek örökébe léptek". Úgy vélte: Magyarországnak ezért nemcsak a politikai cselekvőképességét, a katonai önvédelmét, hanem a szellemi ellenállóképességét is biztosítani kell, a szellemi önvédelem pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése, azaz a haza, a nemzet és a család iránti elköteleződést és áldozatvállalást középpontba állító értékrend továbbadása biztosított.

 

A konferencia házigazdája, Simicskó István a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke arról beszélt: kidolgozták a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájának tervezetét, amely a 2020-2030 közötti időszakra szól. A stratégia céljaként a hazáját szerető, nemzetéhez kötődő, anyanyelvét, kultúráját, hagyományait tisztelő nemzedékek felnevelését határozta meg. A közel 200 oldalas tervezetről szólva fontosnak nevezte a tanárok továbbképzését és azt, hogy a hazaszeretetre nevelés hangsúlyosabb szerepeljen a nemzeti alaptantervben. Kiemelte a közösségi terek és a sport szerepét a hazafias nevelésben, jelezve, hogy eddig öt Honvédelmi Sportközpont felépítéséről döntöttek, és egynél már az alapkőletétel is megtörtént. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: Magyarország megújítása nem képzelhető el a honvédség megújítsa nélkül. Hozzátette: a kormány tisztában van azzal, hogy ha a XXI. századi geopolitikai kihívásoknak meg kíván felelni, saját jogon akarja alakítani sorsát és méltó módon akar együttműködni szövetségeivel, akkor ez a feladat nem halogatható tovább. Bízott abban, hogy a "számítógép előtt üldögélő, és virtuális világban szocializálódó fiatalok megszólítása" nem reménytelen ügy. A stratégia szerinte komoly hiányokat pótol, és reményeik szerint egy egész nemzedék előtt nyitja meg az újfajta közszolgálat és újfajta összetartozás lehetőségét.
 

MTI 2019. november 29., péntek 13:18
 

MTI fotó

Budapest, 2019. november 29.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a hazafias és honvédelmi nevelésről rendezett szakmai konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2019. november 29-én. Mögötte Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke (b).
MTI/Soós Lajos

Budapest, 2019. november 6., szerda (MTI) - Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször is ellenőrizte a győri önkormányzatot - emelte ki a szervezet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

 

Barkóczi Balázs, a DK szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján arra szólította fel az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) és a rendőrséget, hogy vizsgálja ki a győri önkormányzat "korrupciógyanús ügyeit".

 

Az ÁSZ közleményében felidézte: Domokos László, az ÁSZ elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén, az ÁSZ 2018-as szakmai tevékenységéről szóló vitában azt mondta: "az Állami Számvevőszék az elmúlt években több alkalommal ellenőrizte a győri önkormányzatot, illetve annak gazdasági társaságait". Hozzátette: a győri önkormányzatot érintő jelentések nyilvánosak, bárki számára elérhetőek az ÁSZ honlapján. 

 

Kiemelték: az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal végzett ellenőrzést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, amelyek érintették az önkormányzat gazdasági társaságait is. Az ÁSZ 2019. január 10-én hozta nyilvánosságra a győri önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentését, amelyben a 2016 decemberében lezárult számvevőszéki ellenőrzés megállapításai alapján, az önkormányzat által összeállított intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását értékelte.

 

Azt írták: az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely a feladatait a vonatkozó törvények, illetve a parlament döntései, határozatai alapján, a pártpolitikától függetlenül végzi. Az ÁSZ minden megkeresést, kezdeményezést egységes eljárásban kezel és értékel - tették hozzá.

 

MTI fotó

Budapest, 2018. február 19.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere a 25 éves Audi Hungaria sajtótájékoztatóján Budapesten a Gresham-palotában 2018. Február 19-én. Ötödrészben kormányzati támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi.

Brüsszel, 2019. október 3., csütörtök (MTI) - Európai uniós szinten kell cselekedni annak érdekében, hogy ne lehessen fellépni a humanitárius tevékenységet végző civilek ellen és bűncselekménynek tekinteni a migránsoknak nyújtott segítséget - jelentette ki az Európai Bizottság migrációs igazgatóságának vezetője Brüsszelben csütörtökön.

Michael Shotter, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) migrációval foglalkozó meghallgatásán tartott beszédében hangsúlyozta: a migránsok megmentésén dolgozó civil szerveztek az Európai Unió jogszabályai alapján nem követnek el bűncselekményt.
   

A szeptemberben Máltán megkötött, a Földközi-tengeren felvett emberek európai uniós tagállamok közötti szétosztására szolgáló ideiglenes menekültügyi mechanizmus előremutató. Fontos, hogy ahhoz minden tagállam csatlakozzon, és aktívan részt vegyen a migránsok elosztásában önálló, független és igazságos folyamat alapján - húzta alá. Az Európai Bizottság hozzájárul a kezdeményezéshez, és aktív támogatást nyújt, operatív, pénzügyi és politikai szinten. Felajánlja segítségét a migránsok szétosztásában tagállami ígéretek alapján - közölte. Az igazgató elengedhetetlennek nevezte, hogy minden szereplő betartsa a nemzetközi emberi jogi szabályokat. Kijelentette, a rászorulók megmentésében együtt kell működni a civil szervezettekkel. Azokat be kell vonni a migráció kezelését célzó nemzetközi munkába - jelentette ki Michael Shotter.
   
Molnár Tamás, az Európai Unió bécsi központú Alapjogi Ügynökségének (FRA) migrációs jogi kutatója előadásában aláhúzta, a nemzetközi jog kötelezettséget ró minden hajózóra, hogy segítséget nyújtsanak a bajbajutottaknak. "Ez nem humanitárius segítség, ennél sokkal többről van szó. Nemzetközi jogi kötelezettség, amelyhez a kutatás és a mentés is hozzátartozik" - mondta. A vonatkozó nemzetközi jogi keretek, az ENSZ és az Európai Unió rendelkezései arról is rendelkeznek, hogy az élethez való alapvető jog védelme értelmében biztonsági és más szempontokat figyelembe véve a bajbajutottakat biztonságos kikötőbe kell juttatni. A vonatkozó szabályok szerint az így eljáró hajók és kapitányaik, ha mentési kötelezettségüknek eleget tesznek, nem vonhatók jogi felelősségre - tette hozzá Molnár Tamás.
   
Carola Rackete, a Sea-Watch 3 civil hajó kapitánya beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy legénységével minden egyes embert a nemzetközi szabályoknak megfelelően mentettek meg és szállítottak Európába. Arra hívta fel a figyelmet, hogy számos megvalósult mentés azt bizonyítja, hogy lehetséges a menekültek partra szállítása és a tagországok közötti elhelyezése. Véleménye szerint közös uniós szintű felelősségvállalásra van szükség az emberéletek nemzetközi jogban foglalt megmentése érdekében. Kijelentette, meg kell változtatni az uniós szabályozást annak érdekében, hogy a rászorulók mentésén dolgozó civileket több segítséget kaphassanak. Meg kell teremteni az Európába jutás legális lehetőségét. A bevándorlást biztonságos csatornák - korridorok - kialakítása révén kell segíteni, egyebek mellett Líbiából. "Nem félek a felelősségre vonástól, mindig a kötelességemet teljesítettem" - fogalmazott. Carola Rackete végezetül az igazságszolgáltatás "teljes eltorzulásnak" nevezte azt, hogy büntetőeljárás alá vonják az emberéletek mentését végző civileket.

MTI 2019. október 3., csütörtök 11:54

MTI fotó

Brüsszel, 2019. október 3.Carola Rackete, a Sea Watch 3, az Európába igyekvő illegális bevándorlók szállítására szakosodott holland bejegyzésű hajó német kapitánya (j) az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) migrációval foglalkozó közmeghallgatásán az EP brüsszeli épületében 2019. október 3-án. Mellette Molnár Tamás, az Európai Unió bécsi központú Alapjogi Ügynökségének (FRA) migrációs jogi kutatója (k). Rackete hajójával júniusban kikötési engedély nélkül, erőszakkal behajtott az olaszországi Lampedusa kikötőjébe.
MTI/EPA/Olivier Hoslet

New York, 2019. szeptember 24., kedd (MTI) - Magyarország semmilyen körülmények között nem ismeri el az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-nyilatkozat migrációra vonatkozó részeit, amelyek szerint az ENSZ-tagországokban az illegális migránsoknak is az adófizető állampolgárokéval azonos szolgáltatást kellene biztosítani - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette az ENSZ-közgyűlés egyetemes egészségügyi ellátással foglalkozó plenáris ülésén New Yorkban, helyi idő szerint hétfőn.

 

Kifejtette: az ENSZ-ben számos kísérlet zajlik most arra, hogy a globális migrációs csomagot részenként a nemzetközi jog részévé tegyék, az egyes fejezeteket próbálják elrejteni olyan ENSZ-döntésekben, amelyekre később hivatkozni lehet. Ilyen kísérlet az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-deklaráció is, amellyel arra próbálják rászorítani az ENSZ tagországait, hogy státustól függetlenül mindenkinek ugyanolyan egészségügyi ellátást biztosítsanak.

 

Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az ellátás járna egy illegális migránsnak, mint egy olyan embernek, aki évtizedeken keresztül tisztességesen dolgozik, és fizeti az adót az adott országban - mondta Szijjártó Péter. Magyarország számára ez elfogadhatatlan - hangoztatta. A kormány egyrészt nem fogadja el, hogy az ENSZ a magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban bármilyen előírást vagy jogi kötelezettséget fogalmazzon meg: ez nemzeti hatáskör, erről csak Magyarország dönthet. Másrészt a kormány azt sem tudja elfogadni, hogy illegális migránsok bármilyen tekintetben ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint a magyar adófizető polgárok, nem hajlandó hátrányos megkülönböztetésben részesíteni saját állampolgárait - közölte a miniszter.

MTI 2019. szeptember 24., kedd 7:00

 

MTI fotó

New York, 2019. szeptember 23.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) felszólal az Egyetemes Egészségügyi Ellátással (UHC) foglalkozó magas szintű plenáris ülésen az ENSZ székházban, New Yorkban 2019. szeptember 23-án. Mellette Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet (b2) és Paczolay Máté sajtófőnök (b).

MTI/KKM/Burger Zsolt

 

Deutsch Tamás: Szinte valamennyi lényeges, Magyarországra vonatkozó adat OLAF korábbi években közzétett jelentésében foglaltakhoz képest kedvezőbb lett.

 

Az unióban 2018 folyamán a legtöbb OLAF-vizsgálatot Magyarországon zárták le, a 2017-es 10 helyett 9-re került sor, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A magyar hatóságok 2012 és 2018 között húsz OLAF-ajánlás ügyében nem hoztak még döntést, húsz másik esetben viszont igen, ezek közül kilencben történt vádemelés, tizenegyben nem. A magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között -  ugyanezen arány például Németországban 21, Franciaországban 25, míg Finnországban 0 százalék. Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. 

 

A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. A 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlásokat - az általános protokollnak megfelelően - az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki: 1 ügyben nyomozást rendeltek el, 3 ügyben az OLAF ajánlását már folyamatban lévő nyomozásban értékelik. Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás. Az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentésrész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát. Ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni - közölték a csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére figyelemmel, valamint arra, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal.

 

Deutsch Tamás hangsúlyozta: A múlt évek adatait vizsgálva kitűnik, hogy 2016-ban a Magyarországnak járó uniós támogatás mintegy 4,16 százalékát érintette az OLAF azon ajánlása, amely a pénzek felhasználása során tapasztalt szabálytalanságok okán ezen forrásokat vissza kellene fizetni. Ez a mutató 2017-ben 3,92 százalékra csökkent, míg tavaly 3,84 százalékra zsugorodott.

 

Az OLAF szeptember 3-án tette közzé 2018-ra vonatkozó éves jelentését, amely szerint a hivatal uniós szinten csaknem 170 vizsgálatot folytatott le, és ezek alapján több mint 370 millió euró (nagyjából 122 milliárd forint) visszafizettetésére tett javaslatot. Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított. Tavaly 458 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, és ennek több mint 90 százaléka magánforrásból. Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 32 a magán-, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország következett. A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is. Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.

 

MTI cikkei alapján 2019. szeptember 3-4.

Budapest, 2019. augusztus 27., kedd (MTI) - Vesztegetés miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy újabb ember ellen az Alstom-ügyben - közölte Keresztes Imre főügyész kedden az MTI-vel.

 

A közleményben azt írta, a Központi Nyomozó Főügyészség metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatos korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, amelynek eredményeként áprilisban vesztegetés miatt vádat emelt négy ember ellen, két gyanúsított esetében pedig elkülönítette és felfüggesztette az eljárást. Az egyikük elleni eljárást júliusban folytatták, kedden pedig bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés miatt vádat emeltek ellene, és indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel - tette hozzá. A közlemény szerint az új vádlott a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. 

 

A négy megvádolt ember egyike, a francia Alstom cég vezető tisztségviselője - a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban - az eredményt befolyásolni képes ismeretlen embert vagy embereket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje meg. A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez - az Alstom pénzügyi forrásából - három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót (2,8 milliárd forintot) fizettek ki.

 

MTI 2019. augusztus 27., kedd 11:25

 

Kép: kontrapro.hu

Budapest, 2019. augusztus 11., vasárnap (MTI) - Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.

   

"Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik" - mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom - kihívások és megoldások című előadásában.
   

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert - mint fogalmazott - ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. "Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket" - jelentette ki.
   

A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. "Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket" - jegyezte meg.
   

Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben.
   

"Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez" - mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.

bgu \ kvs \ brr

MTI 2019. augusztus 11., vasárnap 19:20

Fotó: AFP/ Europress Fotóügynökség

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:    

Tusnádfürdő, 2019. július 27., szombat (MTI) - Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, bíztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély - hangoztatta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

 

A múlt értékelése

 

A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a jubileumához érkezett Tusványos egyik alapítójaként és állandó résztvevőjeként, nemzedéke küldetését elemezve a rendszerváltás óta eltelt három évtizedről vont mérleget és a következő 15 év feladatait vázolta.
A diákévek idején, majd az 1989 és 1991 közötti időszakban a rendszerváltó nemzedéknek az volt a feladata, hogy kivívják az ország függetlenségét és szabadságát. 1990 és 1994 között következett az első, "liberális rendszerváltás", a tőkés piacgazdaság, illetve egy demokratikus jogi és politikai intézményrendszer felépítése. Később, 1994 és 2010 között a szocialista rendszer és internacionalista segítőik visszatért utódcsapatait kellett legyőzniük - sorolta.
A második, "nemzeti rendszerváltás" tervrajza a 2006 és 2010 közötti években készült el, majd be kellett vezetni, ki kellett építeni az új, közösségelvű nemzeti rendszert, az ehhez szükséges politikai győzelmet - a kétharmadot - ki kellett vívni.
Orbán Viktor úgy értékelte, az általa képviselt politikai nemzedéknek a most következő 15 évben jön el a "fő műsorideje", amikor a legfontosabb dolgokat teszi meg.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem "az időben benne" a saját életünknek kell értelmet adni. Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékük életének kell értelmet adni.
Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is - mondta.
Úgy értékelte: a magyar nemzet ma birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni.
A magyar kormányfő előadásában kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, a Nemzetközi Valutalap "hazament", Brüsszellel sikeresen vívták meg küzdelmüket és a határokat is megvédték a migrációval szemben.
"Magyarország ma bíztató pályán van, rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés" - mutatott rá.

 

A jelen és a közeljövő értékelése

 

Orbán Viktor szerint Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély, ezeket a támadásokat kell elhárítani.
Kijelentette: bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az Európai Bizottság (EB) élére, és azt, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe.
A miniszterelnök szerint az EB-nek ezután a szerződések őreként kell viselkednie. "Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben" - jelentette ki. Az irányt meghatározó, stratégiai döntéseket a választott miniszterelnökökből álló Európai Tanács hozza meg - szögezte le.
Rámutatott: az EU-ban ki kell javítani az elmúlt öt évben - főleg a migráció, és a gazdaság területén - elkövetett hibákat. Orbán Viktor szerint az EB-nek ki kell vonulnia a migráció témaköréből és a schengeni övezethez tartozó tagállamok belügyminisztereiből létrehozandó tanácsnak kell átvennie a migrációval kapcsolatos összes jogkört és teendőt.
Gazdasági téren a miniszterelnök szerint fel kell hagyni az európai szocializmus építésével és vissza kell térni a versenyképes európai gazdaság eszményéhez. Támogatni kell a sikeres gazdaságokat, el kell vetni a munka nélküli alapjövedelem európai szintre emelt gondolatát, helyette munkahelyek kellenek és adócsökkentést kell mindenütt bevezetni, a bürokratikus szabályokat le kell építeni és a megszorításos politika helyett a beruházásokat és a munkahelyteremtést kell ösztönözni.
Orbán Viktor elmondta: ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán Magyarországon egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is. Az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk - tette hozzá.
Közölte: a nyugat-európai országoknál nem úgy fejlődik a gazdaság, nem olyan a növekedés, mint amilyet szeretnénk. Magyarországnak ezért a legfontosabb egy új útvonal tervezése 2020-2021-re, és az a cél, hogy a külső rossz hatásokat képesek legyünk minimalizálni, a belső erőforrásokat pedig mozgósítani - magyarázta.
A miniszterelnök a közeljövőről szólva kitért rá: Magyarországnak lesznek csatái jogállamisági kérdésekben is, "ide jó idegek kellenek" azért, hogy "ne nevessük el magunkat", és ezzel "ne sértsük meg partnereinket". A finn soros EU-elnökségre utalva azt mondta: az előttünk álló időben "finn barátainkkal" fogjuk értékelni a magyar jogállamiság helyzetét, miközben Finnországban nincs alkotmánybíróság, az alkotmány védelmét egy parlamenti bizottság látja el, az Akadémia pedig az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP). Ehhez egyelőre várni kell, hogy az EPP-ben tisztuljon a helyzet, a néppárt eldöntse, milyen jövőt szán magának, és erre az EPP őszi kongresszusán kerülhet sor - vélekedett.

 

Liberális internacionalizmus vagy magyar illberalizmus, kereszténydemokrácia

 

Rámutatott: a nemzetközi közvélekedés szerint a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust kel megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell "kikerekednie", az EU pedig nem más, mint ennek a megtestesülése. Nyilvánvaló, hogy ami Magyarországon történik, az valami más - szögezte le.
Szerinte ennek megértéséhez fel kell idézni a 2010-ben megörökölt állapotokat. Elmondta: Magyarország terheinek túlnyomó részét akkor az aktív népesség kevesebb mint fele hordozta, 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió ember fizetett adót, ami "az öngyilkosság hosszú és kényelmetlen formája". Ezzel szemben ma 4,5 millióan dolgoznak és mind fizet adót - fűzte hozzá. A megörökölt problémák közé sorolta a kilátástalan adóssághelyzetet, a kulturális identitás hanyatlását: a nemzethez tartozás tudata eltűnőben volt, a határon túl élő magyar közösségek nem tudnak ellenállni a rájuk nehezedő asszimilációs nyomásnak, a szuverenitás védelmét szolgáló képességek - rendőrség, hadsereg - leépültek.
Amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszolták, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Úgy ítélték meg: fenn kell tartani a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis "demokrácia igen, liberalizmus nem".
"Újragondoltuk, új elvi alapokra helyzetük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát" - mutatott rá.
A kormányfő kifejtette: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja - sorolta. Hozzátette: az illiberális vagy nemzeti rendszerben az elismerésre méltó teljesítmény nem magánügy, ilyen például az öngondoskodás, a munka, a saját egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a családalapítás, a gyermeknevelés, valamint a nemzeti önreflexióban való részvétel.
Megállapította: Magyarországon mára létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos keresztény-demokrata állam.
"A liberális szabadságfelfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól és a hagyománytól" - fogalmazott a kormányfő. Ennek antitéziseként az illiberális gondolkodásmód szerint az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit - tette hozzá. Kijelentette: illiberális az, aki védi a határait, védi a nemzeti kultúráját és elutasítja a külső beavatkozást és a birodalomépítési kísérleteket.

 

A liberálisok gyűlölik az illiberálisokat

 

A miniszterelnök szerint a liberálisok azért gyűlölik az illiberálisokat, mert kizárólagosságra épülő, birodalmi gondolkodásmód vezérli őket. "Kis makacsság sem tűrhető meg. Mert ha van kis makacsság, amely bemutatja, hogy másfajta közösségszervezés is létezhet, akkor az egyetemes üdvözülésről mondott tan az hamis. És ha Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Olaszország és Csehország mégis ragaszkodnak a saját fölfogásukhoz, ez elviselhetetlen, tűrhetetlen, ezeket gyűlölni kell, mert az egyetemes emberi jóval állnak szemben " - ironizált a kormányfő. Orbán Viktor szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság, a keresztény szabadságért dolgozó politika pedig arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.

 

Tervek

 

Kijelentette: "az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni". Megjegyezte: "a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze".
Úgy vélte: igenis lehetséges, hogy egy tízmilliós ország az EU-ban a liberális korszellem idején kimásszon az adóssághegy alól, helyreállítsa gazdasági szuverenitását, gyorsabban fejlődjék, mint a liberális demokráciák, sikeresen elutasítsa a migrációt, védelem alá helyezze a családot, hogy megvédje a keresztény kultúráját, hogy nemzetegyesítést, és nemzetépítést hirdessen, hogy megteremtse a keresztény szabadság rendjét, mindezt teljes nemzetközi ellenszélben túlélje, sőt sikerre vigye. Mindehhez azonban bátor kiállás és összetartás szükséges, miként Tusványos idei jelmondata, az "Egy a tábor" mondja - zárta előadását a miniszterelnök.
Az előadást követő fórumon a közönség kérdéseire válaszolva Orbán Viktor "vacak, ócska politikának" nevezte azt a viselkedést, amely Brüsszelben ahelyett, hogy segítené a magyarok boldogulását, abban leli örömét, hogy elgáncsolja a magyar jelölteket az Európai Parlamentben.
A magyar kormányfő utalt az előző évi magyarországi országgyűlési, majd az idei EP-választások eredményeire és kitért arra, hogy október 13-án önkormányzati választások lesznek Magyarországon. Orbán Viktor azt kérte, merítsenek erőt abból, amit maguk mögött hagytak.

MTI fotó

Tusnádfürdő, 2019. július 27.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Tusnádfürdő, 2019. július 27., szombat (MTI) - A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés többek között azt tűzi ki célul, hogy megakadályozza az Európai Unió kohéziós forrásainak a felhasználását az asszimilációs politikában.

Erről Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke beszélt Tusnádfürdőn szombaton, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján tartott pódiumbeszélgetésen. Elmondta: az erdélyi magyarság száz év alatt megtanulta, hogy az asszimilációs politikának a legfontosabb komponense a gazdaság. A befektetésekkel, a munkaerő elvándorlásának elősegítésével meg lehet változtatni egy-egy térség etnikai összetételét. Hozzátette: míg az EU kohéziós alapja elvileg azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a gazdasági különbségeket, Románia EU-csatlakozása óta a székely megyék leszakadása fokozódott. "Ha a katalánok, székelyeknek, baszkoknak a kulturális fejlődéshez való joga sérül, ezzel európai kulturális sokszínűsége is sérül" - jelentette ki Izsák Balázs.

 

Az SZNT elnöke szerint jelenleg az a kihívás, hogy 2020 május 20-ig sikerüljön összegyűjteni azt az egymillió aláírást az EU legalább hét tagállamából, amely megalapozza a szabályozás igényét. Hozzátette: ha sokkal több aláírás gyűlne össze, akkor ez nyomatékosítaná, hogy a nemzeti régiók erőt képviselnek Európában.

Korodi Attila, a nemzeti régiók polgári bizottságának az RMDSZ-es tagja megemlítette: az RMDSZ 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta. Arról is beszélt, hogy - ha a jelenlegi erőviszonyok jelentősen nem változnak - Romániában a jövő évi parlamenti választásokon a mostani ellenzék jut hatalomra, és újra napirendre kerül a közigazgatási rendszer átalakítása. Fontosnak tartotta, hogy ez ne a magyarok kárára történjék.

Vincze Lóránd európai parlamenti képviselő, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: mind az RMDSZ által elindítot Minority SafePack polgári kezdeményezés beterjesztőinek, mind a nemzeti régiós kezdeményezés elindítóinak pereskedniük kellett azért, hogy az Európai Bizottság elismerje, hogy egyik kezdeményezés sem idegen az uniós jogtól.
Elmondta: a Minority SafePack aláírásgyűjtése során kiderült, hogy nem könnyű megmozgatni a nyugat-európai nemzeti közösségeket, melyeknek a szervezetei nem rendelkeznek azzal a szervezési kapacitással, amellyel például az RMDSZ rendelkezik. A politikus fontosnak tartotta, hogy sikerüljön egy-egy népcsoportot a saját problémáival megszólító jelszavat találni.

 

Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutató úgy vélte, a katalóniai krízis nem segíti a magyar célok európai elfogadtatását. Megemlítette: Magyarország Románia EU-csatlakozása blokkolásával tudta volna kikényszeríteni a Székelyföld területi autonómiáját, de ezt nem tette meg.

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke úgy vélekedett, hogy a polgári kezdeményezés sikere úgy növelné az EU kompetenciáit, hogy nem csökkentené a tagállamok szuverenitását.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: a nemzeti régiók polgári kezdeményezés kiváló eszköz arra is, hogy összefogásra ösztönözze az erdélyi magyar pártokat és politikai szervezeteket.

kga \ kvs

MTI 2019. július 27., szombat 15:40

MTI fotó

Tusnádfürdő, 2019. július 26.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke (b) és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az erdélyi autonómia-kerekasztal tagjaival folytatott pódiumbeszélgetésen a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) harmadik napján az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 26-án.
MTI/Veres Nándor

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: 
    Washington, 2019. július 22., hétfő (MTI) - A Microsoft magyarországi vállalatának 8,7 millió dolláros büntetést kell fizetnie korrupció miatt - jelentette be hétfőn az amerikai igazságügyi minisztérium. 

    Tájékoztatásuk szerint az amerikai kormányzat vizsgálata kiderítette, hogy a cég leányvállalatának egyes alkalmazottai hamisan arról tájékoztatták a Microsoftot, hogy a szokásosnál nagyobb engedményt kell adniuk a magyar kormányzati szervek által igényelt szoftverek árából.
    A közlemény szerint a Microsoft Hungary elismerte, hogy legalább 2013 elejétől 2015-ig a leányvállalat egyik vezetője és más munkatársai megnövelték a haszonkulcsot a szoftverlicencek magyar kormányzati szerveknek való eladásakor. "Ennek elősegítése érdekében a Microsoft Hungary vezetői és alkalmazottai hamisan arról tájékoztatták a Microsoftot, hogy túlzó árengedményekre volt szükség a Microsoft-szoftvereket kormányzati vásárlóknak forgalmazó viszonteladóknál" - olvasható a közleményben. Egyben leszögezték azt is, hogy a kedvezmény nem a kormányzati vásárlókhoz került, hanem korrupciós célokra használták fel, miközben hamisan "árengedményként" könyvelték el. 
    Az amerikai hatóságok szerint mindezzel a Microsoft Hungary megsértette az Egyesült Államokban érvényben lévő, a külföldi korrupciós gyakorlatra vonatkozó törvényt.
    A közlemény megállapította: a magyar leányvállalat ugyan nem önként tárta fel a rendellenességeket, de együttműködött az igazságügyi minisztérium nyomozásával és széleskörű intézkedéseket hozott a helyzet orvoslására. 
    Ezzel kapcsolatban a Microsoft Corporation 16,5 millió dolláros kártérítés és ítéletet megelőző kamat megfizetésében állapodott meg az amerikai tőzsdefelügyelettel (SEC) a magyarországi ügy, valamint hírügynökségi jelentések szerint szaúd-arábiai és thaiföldi tisztségviselők utazásaira és ajándékaira fordított "lezsírozott alapok" és a Microsoft törökországi leányvállalatát érintő, magyarázat nélküli árengedmények miatt.
    Amerikai sajtójelentések szerint Brad Smith, a Microsoft elnöke hétfőn küldött körlevélben hangsúlyozta: a fizetendő büntetésről szóló megállapodásokra "munkatársak teljességgel elfogadhatatlan helytelen viselkedése miatt" került sor. "Etikus üzleti gyakorlat ügyében nincs helye kompromisszumnak" - hangoztatta Smith. Egyúttal közölte azt is, hogy a Microsoft Hungarynál érintett dolgozók már nincsenek a vállalatnál. 
 

kjj \ kpt \ bpt

MTI 2019. július 22., hétfő 21:27

Fotó: kontrapro.hu

Budapest, 2019. július 2., kedd (MTI) - A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött kedden az Országgyűlés.

    A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
    Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa "a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták" megnyugtató lezárását.
    Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.

bhz \ bhi

MTI 2019. július 2., kedd 10:40

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
    Róma/Agrigento, 2019. július 2., kedd (MTI) - Szabadlábra helyezte Carola Racketét, a Sea-Watch 3 civil mentőhajó kapitányát az illetékes olasz bíró kedd este. Matteo Salvini olasz belügyminiszter a német aktivista kiutasítását rendelte el. 
    A szicíliai Agrigento vizsgálóbírója, Alessandra Vella nem hagyta jóvá a szombat hajnalban őrizetbe vett Carola Rackete letartóztatását. Szerinte a kapitány a kötelességét teljesítette. Elvetette azt is, hogy a Sea-Watch 3 kapitánya ellenállást tanúsított volna egy olasz katonai hajóval szemben, ahogyan ezt korábban az ügyészség megállapította. 
    Matteo Salvini "szégyennek, abszurdnak, horrornak" nevezte, hogy az olasz bíróság számára az olasz törvények megszegése, az olasz pénzügyőrség hajójának való nekihajtás nem elegendő a kapitány börtönbe küldéséhez. "Majdnem megölt öt olasz katonát! Még mi kell ahhoz, hogy börtönbe kerüljön?" - kérdezte a Liga kormánypárt vezetője a közösségi oldalán közzétett videóban. Salvini kijelentette, hogy az illetékes bíró politikai döntést hozott. 
    Az olasz belügyminiszter hozzátette, a bíró helyett ő fog cselekedni, és kiutasítja Carola Racketét, mivel a "bűnöző" kapitány veszélyt jelent az olasz nemzetbiztonságra. Matteo Salvini megjegyezte, hogy Németországban nem lennének ennyire toleránsak egy olasszal, aki német rendőrök életére tör. 
    "Olaszország felemelte a fejét: büszkén védjük országunkat, és büszkék vagyunk arra, hogy különbözünk más kis európai vezetőcskéktől, akik azt hiszik, gyarmatországként kezelhetnek bennünket. Ez az idő véget ért" - írta egy másik közleményében Matteo Salvini. Hozzátette, mostantól még határozottabban tesz az olaszországi határok védelme érdekében. 
    A 31 éves német állampolgár kiutasítását már a római belügyminisztérium is bejelentette. Ez előtt azonban Agrigento ügyészsége ismételten meg akarja hallgatni a Sea-Watch 3 kapitányát, aki ellen - külön eljárásban - illegális migráció elősegítése miatt is vizsgálat indult. 
    Luigi Patronaggio agrigentói ügyész a kapitány őrizetbe vételekor úgy nyilatkozott, a német civilszervezet holland felségjelzésű hajójának kapitánya "tudatosan és szándékosan" hajtott neki a Sea-Watch 3 kikötését tiltó olasz pénzügyőrség hajójának. 
    Az ügyész szerint a civilhajó nem volt kényszerhelyzetben, ami a Lampedusa szigetén való kikötést indokolta. A vizsgálóbíró ezzel szemben úgy vélte, hogy az olasz pénzügyőrség hajója nem számít katonai vízi járműnek, és a kapitány szükséghelyzetben cselekedett. 
    A lefoglalt Sea-Watch 3 hajót kedden Licata szigetére szállították át. A civilszervezet bejelentette, hogy máris újabb hajót kíván küldeni a Líbiából induló migránsok segítésére. A Sea-Watch kifejtette, hogy egymillió eurót különített el Carola Rackete jogi védelmére. 
    Ezzel egy időben a Mediterranea Saving Humans olasz szervezet is egy újabb hajót indított Líbia irányába, miután egy korábban Olaszországba migránsokkal érkezett hajóját, a Mare Joniót az olasz hatóságok lefoglalták.

 

Fotó: AFP/ Eurporess Fotóügynökség

Budapest, 2019. június 27., csütörtök (MTI) - Megtagadta a hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt elítélt, illetve megvádolt Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kiadását a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett jogerős határozatával. 
    Szóbeli indoklásában a bíró hosszan részletezte, hogy az észak-macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. A szkopjei bíróság nemzetközi elfogató parancsot bocsátott ki, miután Gruevszkit két év szabadságvesztésre ítélték azért, mert 2012-ben miniszterelnökként egy gépjárműbeszerzés során egy gazdasági társaság törvénytelen előnyben részesítésére utasította belügyminiszterét. Ebben az ügyben a jogerős szabadságvesztés végrehajtása érdekében kérték a észak-macedón hatóságok a volt miniszterelnök kiadatását.
    Emellett a szkopjei igazságügy-minisztérium több ügyben is a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérte a kiadatást. Gruevszki ellen többek között azért akarnak eljárást lefolytatni, mert 2012-ben egy polgármestert rávett arra, hogy egy koalícióból kilépő pártvezető ingatlanát bontsák le. Ez meg is történt, a kár mintegy egymilliárd észak-macedón dénár (hozzávetőleg 5,2 milliárd forint).
    Egy másik ügyben 2012-13-ban a szkopjei hatóságok szerint Gruevszki közbeszerzés törvénytelen lefolytatása érdekében járt el, a kár 9 milliárd macedón dénár (45 milliárd forint). Egy harmadik ügy szerint 2013-ban Gruevszki erőszakos tüntetés szervezésére adott utasítást, emellett hivatali hatalommal visszaélés, pénzmosás és bűnszervezet létrehozásának vádja is felmerült ellene.
    A bíró megjegyezte, hogy a formai vizsgálat alapján rongálás, vesztegetés, garázdaság megállapítására is alkalmasak lehetnek az ügy iratai.
    Elmondta, hogy a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek, a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.
    A bíró megjegyezte, hogy a magyar bevándorlási hivatal döntése kijelölte a törvényszék mozgásterét. Míg a hivatal széles körű bizonyítást folytathat, ami az érintett egyéni helyzetére és a politikai viszonyokra is kiterjedhet, addig a bíróság csak a törvényességet vizsgálhatja. A bíró kitért arra is, hogy a végső döntést az igazságügyi miniszter hozza meg. Ugyanakkor a bíró arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre. 
    A bíró közölte azt is, hogy elrendelte Gruevszki őrizetének megszüntetését és szabadlábra helyezését.
    A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős.
    A kiadatási tárgyalás nem volt nyilvános, csak a határozathirdetés.
bja \ bbsg \ ppd

MTI 2019. június 27., csütörtök 13:21

 

Fotó: AFP/ Europress Fotóügynökség
 

Budapest, 2019. június 28., péntek (MTI) - Felháborító és elfogadhatatlan, hogy a Soros-hálózat továbbra is Ahmed H. mellett kampányol - jelentette ki Nacsa Lőrinc (KDNP) pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

    Emlékeztetett: pénteki hírek szerint a Soros-hálózathoz kapcsolódó Amnesty International globális kampányt és petíciót indít Ahmed H. érdekében.
    "Számunkra azonban a magyar emberek biztonsága az első", ezért a Fidesz-KDNP elfogadatlannak tartja, hogy a Soros-hálózat továbbra is mellette kampányol - hangsúlyozta.
    Nacsa Lőrinc szerint a Soros-szervezetek nemcsak behozzák a bevándorlókat, hanem támogatják őket akkor is, ha súlyos bűncselekményt követnek el. "Ez az ember egy egyszerű terrorista", de a Soros-szervezetek kezdettől fogva lobbiznak a kiszabadításáért Magyarországon és Brüsszelben is - közölte.
    Felidézte: Ahmed H.-t a bíróság elítélte terrorista tevékenység miatt, döntöttek a kiutasításáról és jelenleg is idegenrendészeti őrizetben tartják, mert veszélyt jelent a magyarok biztonságára.
    Kérdésre a képviselő kitért rá: kormánypárti képviselők azért nem szavazták meg az Európa Tanács határozatát a megölt máltai újságíró ügyéről, mert bár sürgetik az eset kivizsgálását, felháborítónak tartják, hogy a határozati javaslat arra használná ki az ügyet, hogy támadást indítson egy tagállam, Málta ellen, megkérdőjelezzék a jogállamiságát, ezért szavaztak ellene - mondta, hozzátéve: az ET politikai testület, így politikai, és nem jogi véleményt nyilvánít.
    A korrupcióellenes blogot író Daphne Caruana Galiziát a gépkocsijába rejtett pokolgép ölte meg 2017-ben a máltai főváros, Valletta közelében. Az újságíró politikai ügyekkel foglalkozott, a balközép kormány korrupciós ügyeit igyekezett feltárni.
    A 47 tagállamból álló Európa Tanács szerdán döntött a máltai újságíró halálának ügyében arról, hogy vizsgálatot kell indítani az ügyben.

bbkr \ bdó \ kvs

MTI 2019. június 28., péntek 12:39

    Brüsszel/Strasbourg, 2019. május 21., kedd (MTI) - Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra - állapította meg Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.

    A februárban Magyarországon tett látogatásának tapasztalatait rögzítő jelentésben Mijatovic hangsúlyozta, hogy a bevándorlást érintő magyar jogszabályok akadályozzák a menedékjogot nyert menekültek beilleszkedését.
    Arra szólította fel a magyar kormányt, helyezze hatályon kívül a tömeges bevándorlásból eredő válsághelyzeti intézkedéseit, véleménye szerint annak fenntartása ugyanis nem igazolható sem a Magyarországra, sem pedig az Európai Unióba érkező menedékkérők számával. Arra szólította fel az illetékes magyar hatóságokat, tartózkodjanak az "idegengyűlölő elemeket tartalmazó", migránsellenes retorikától és kampányoktól. Továbbá arra kérte a kormányt, terjessze ki a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférést, és gondoskodjon a területén tartózkodó menedékkérők megfelelő védelméről.
    A biztos szerint a menedékkérők, köztük a gyermekek megfelelő jogalap nélküli fogva tartása önkényes jellegű, ezért problémákat vet fel. A hatóságoknak alternatív megoldást kell találniuk a menekültek elhelyezésére - húzta alá.
    Mijatovic véleménye szerint a civil társadalmat érintő, nem egyértelmű, önkényesen korlátozó intézkedések megbélyegzik és törvénysértőnek nyilvánítják a civil szervezeteket és tevékenységeiket.
    "Ilyen intézkedések egy demokratikus társadalomban teljesen jogtalanok. A kilátásba helyezett szankciók negatív hatást fejthetnek ki az emberi jogokat védő és más civil szervezetek munkájára. A vonatkozó jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni" - fogalmazott.
    Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a megfélemlítést keltő és megbélyegző kampányokkal, hozzon létre egy olyan jogi és társadalmi környezetet, amely elősegíti a civil szerveztek munkáját az emberi jogi normáknak megfelelően.
    Az emberi jogi biztos megjegyezte, aggodalomra okot adó az igazságszolgáltatás függetlenségének magyarországi helyzete is. Hangsúlyozta: a jogállamiság szempontjából elengedhetetlen, hogy az Országos Igazságügyi Hivatal elnökének hatáskörét teljes mértékben tiszteletben tartsák.
    A közigazgatási bíróságokra vonatkozóan Mijatovic kijelentette, az illetékes miniszter kiterjedt hatáskörét ellensúlyozni kell az igazságügyi önigazgatás erősítésével.
    A jelentés szerint a nemek közötti egyenlőség terén visszalépés történt Magyarországon. A nők politikai képviselete rendkívül gyenge, a nőkkel kapcsolatos kérdések a családügyekhez kapcsolódnak a magyar kormányzati politikában. A biztos véleménye szerint mindez a nemekre vonatkozó, idejétmúlt beidegződések megerősítését és a nők "tárgyiasulásának" kockázatát hordozza magában.
    "A hatóságoknak előremutató intézkedésekkel kell segíteniük a nők közéletben való egyenlő képviseletét, és határozott lépéseket kell tenniük a nemi sztereotípiák felszámolására az oktatási anyagokban" - húzta alá.
    Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács 2011-ben aláírt, a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló megállapodást, közismert nevén az Isztambuli Egyezményt.

kgsz \ kvb \ gry

MTI 2019. május 21., kedd 12:53

    Budapest, 2019. június 13., csütörtök (MTI) - Az utóbbi évek eljárásjogi jogalkotásának, a bíróságok működése anyagi feltételeinek javításának, illetve az Országos Bírósági Hivatal igazgatási tevékenységének köszönhetően az ítélkezés időszerűsége tekintetében a magyar bíróságok ma Európa élvonalához tartoznak - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) csütörtökön az MTI-vel.

    Mint írták, ezt erősítik meg az Európa Tanács (ET) igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó testületének (CEPEJ) adatgyűjtései, illetve az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is. Magyarországon a második legalacsonyabb a közigazgatási peres ügyhátralék, és a magyar bíróságok bírálják el a családjogi, gazdasági, polgári jogi és közigazgatási jogi pereket az ötödik leggyorsabban az Európai Unióban - olvasható a közleményben, amelyben kiemelték: ennek köszönhetően az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt az eljárások elhúzódása miatt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek száma az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent.
    A minisztérium ezek alapján leszögezte: az ET Miniszteri Bizottságának a bírósági eljárások időtartamával kapcsolatos megállapításai tehát nem a jelenlegi helyzetre vonatkoznak, hanem a magyar bíróságok évekkel ezelőtti, azóta megoldott ügyforgalmi problémáira reflektálnak. A bizottság által elfogadott határozat az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítésére vonatkozik, és nem tesz megállapítást sem a magyar jogállamiság, sem a magyar bíróságok működését illetően - írták.
    Közölték továbbá: az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítése során az IM törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és szorosan együttműködik az Európa Tanács Titkárságával annak érdekében, hogy az EJEB joggyakorlatának mindenben megfelelő megoldás szülessen.
    Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága korábban kiadott állásfoglalásában arra szólította fel Magyarországot, hogy mihamarabb biztosítson kompenzációs jogorvoslatot a túlzottan elhúzódó polgári és büntetőjogi eljárások által érintettek számára és nyújtson folyamatos tájékoztatást a jogalkotási folyamat minden lényeges fejleményéről, az előrehaladás nyomon követése érdekében.

btiv \ gkp \ kvs

MTI 2019. június 13., csütörtök 17:51

Berlin, 2019. június 10., hétfő (MTI) - Évtizedekig tart még az Európai Unióra (EU) nehezedő migrációs nyomás - figyelmeztetett Fabrice Leggeri, a Frontex uniós határ- és partvédelmi szervezet vezetője a Die Welt című német lapban.

    A Die Welt hírportálján hétfőn megjelent interjúban kiemelte, hogy a tartósan megmaradó migrációs nyomás miatt az EU-nak és tagállamainak szorosan együtt kell működniük az unióba igyekvő emberek hazájával, hogy "élhetőbbé váljon az élet" azokban az országokban.

    "A politikának nem szabad csak a határvédelemre korlátozódnia" - tette hozzá a Frontex igazgatója.

    Azzal kapcsolatban, hogy az uniós szervezet egységeit már az EU-n kívül is be lehet vetni, és nemrégiben Albániában végrehajtották az első ilyen külső akciót, elmondta, hogy egyelőre a Balkánra összpontosítanak, és az úgynevezett irreguláris - szabálytalan - migráció elleni fellépés mellett a bűnüldözésben, például a kábítószer- és a fegyvercsempészet elleni küzdelemben támogatják a helyi hatóságokat.

    Rövidesen Afrikában is tevékenykedhetnek, ha az Európai Bizottság megállapodást köt bevetésükről az érintett országokkal. Legfőbb céljuk, hogy a líbiai Tripoli térségében kialakítsanak egy központot, ahová visszaszállítják a Földközi-tengeren az EU felé igyekvő hajókból kimentett embereket.     Mindez azonban egyelőre elvi lehetőség és csak terv, megvalósításához szükséges, hogy stabilizálódjék a polgárháború sújtotta észak-afrikai ország helyzete és érvényesüljenek az alapvető emberi jogok - fejtette ki Fabrice Leggeri.

    A tervezett líbiai Frontex-központ működtetéséhez jól képzett parti őrség is szükséges, ezért támogatják a líbiai parti őrség fejlesztését. Képzési programjaik nemcsak a tengeri mentésről, hanem az emberkereskedelem ellen a szárazföldön és a tengeren folytatott küzdelemről és az emberi jogok betartásáról is szólnak - ismertette.

    Elmondta, hogy a Frontex saját repülőgépeivel is jelen van a térségben, megfigyelő repüléseket végeznek, és ha bajba jutott hajóra bukkannak, továbbítják információikat az olasz vagy a máltai hatóságoknak, vagy az észak-afrikai országoknak, hogy minél előbb biztonságba juthassanak a segítségre szoruló emberek.

    A civil szervezetek tengeri mentési műveleteiről elmondta, hogy ha a mentőhajók túl közel vannak az észak-afrikai partokhoz, az embercsempész bűnszervezetek visszaélhetnek a helyzettel. Azonban az is egyértelmű, hogy a hajótöröttek mentése kötelesség, és a Frontex meg is akar felelni ennek a kötelességnek. Ezt mutatja, hogy tavaly 37 ezer ember kimentésében vettek részt - mondta a szervezet igazgatója.

    A szervezet jövőjéről elmondta, hogy a Frontex "európai határvédelmi hadtest", és remélhetőleg a tagállamok "közös büszkesége" lesz. A jelenlegi 1500 helyett 10 ezer fővel működik majd, és képességei a határvédelem és a határigazgatás valamennyi területére kiterjednek.

    A Frontex kívánja megszervezni és irányítani a következő években a tagállami határvédelmi "kapacitások" modernizációját és a "klasszikus" határellenőrzési műveletek mellett egy sor további tevékenységet is végez majd. Például repülőgépeivel közreműködik az elutasított menedékkérők hazaszállításában és működteti a harmadik országokból - nem EU-s tagállamokból - származó emberek be- és kiutazásának felügyeletét szolgáló Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS).

    A Frontex igazgatója aláhúzta: "nem akarunk erődöt építeni Európából", a határigazgatásnak az EU külső határát legálisan átlépő évi 700 millió embert is ki kell szolgálnia.

    "A modern határvédelem hatékonyságot jelent az irreguláris migráció és a biztonsági fenyegetések elleni küzdelemben, de rövid várakozási időt és magas szolgáltatási színvonalat is" - mondta Fabrice Leggeri.

pbm \ bpt

MTI 2019. június 10., hétfő 13:58

 

Fotó: AFP/ Europress Fotóügynökség

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: 
    Róma/Pozzallo, 2019. június 7., péntek (MTI) - Az olasz katolikus egyház intézményei fogadják be annak a 62 fős migránscsoportnak a tagjait, akik egy olasz kereskedelmi hajó fedélzetén érkeztek pénteken a szicíliai Pozzallo kikötőjébe - közölte az olasz belügyminisztérium. 

    A Földközi-tengeren csónakon átkelő migránscsoportnak a máltai hatóságok nyújtottak segítséget a szigetországhoz tartozó tengeri zónában csütörtök este. 
    Eredetileg valamivel több mint száz emberről volt szó, ezért Málta egyenesen Rómához fodult a mentési művelet közös koordinálására. A római belügyi tárca a migránscsoporthoz legközelebb haladó Asso25 olasz kereskedelmi hajót utasította 62 személy fedélzetre vételére. Az Asso25 a szicíliai Pozzallo kikötőjébe szállította őket. 
    Matteo Salvini olasz belügyminiszter közleményben hangsúlyozta, hogy ez a Máltával közös mentési művelet bizonyítja, hogy Róma nem hátrál meg az emberéletek mentésétől, és együttműködik más országokkal. Hozzátette: a római kormány nem utasítja el a nem hatósági hajók segítségét sem, mint például az Asso25, azzal a feltétellel, hogy hatósági parancsot követnek. 
    Matteo Salvini megjegyezte, egyedül az Európai Unió nem segít, amely ismételten magára hagyta Máltát és Olaszországot. 
    A Pozzallóban partot ért migránsokat a helyi regisztrációs központban (hot spot) azonosítják, amely öt hónap óta üresen állt a bevándorlók érkezésének hiánya miatt. Befogadásukat az olasz püspöki kar (Cei) vállalta. A Cei fogadott be ötven férfit a június másodikán Genovába érkezett száz fős csoportból is. 
    Az olasz belügyminisztérium adatai szerint év eleje óta több mint 1800 migráns kötött ki az olaszországi partokon, 2017-ben ugyanezen időszakban több mint 61 ezren érkeztek, tavaly majdnem 14 ezren.   

hsj \ kpl

MTI 2019. június 7., péntek 19:01

 

Fotó: AFP/ Europress Fotóügynökség